Megyeri Jonatán rabbi és a Neokohn főszerkesztőjének elemzése Izrael, Amerika és a zsidó közösségek jövőjéről.
Lehet-e valódi béke a Közel-Keleten, ha a terror ideológiája túléli a fegyvereket? Megyeri Jonatán rabbi, a Neokohn főszerkesztője szerint a mostani tűzszünet Izrael és a Hamasz között inkább ideiglenes szünet, mint tartós megállapodás. Az 50 percben Szalai Kálmán kérdezte lapunk főszerkesztőjét Izrael háború utáni helyzetéről, a palesztin politikai realitásokról, a „deradikalizálás” lehetőségeiről és az amerikai zsidóság megosztottságáról.
Izrael tűzszünete: béke vagy szünet a háborúban?
A Közel-Keleten újabb tűzszünet született, de a történelem tanúsága szerint az ilyen megállapodások ritkán hoznak tartós békét. Megyeri Jonatán szerint a mostani helyzet különleges: először fordul elő, hogy az arab világ meghatározó országai – Katar, Törökország és Egyiptom – is érdekeltek a fegyvernyugvás fenntartásában. A rabbi ugyanakkor figyelmeztet:
az ideológiai háború tovább él, és a Hamasz szelleme nem tűnik el attól, hogy elhallgatnak a fegyverek.
A Neshama TV 50 perc című műsorában Szalai Kálmánnal beszélgetve Megyeri Jonatán arról is beszélt, miért törik meg a nyugati zsidó közösségek politikai egysége, hogyan sodródik Amerika újra szélsőségek felé, és miért válik egyre nehezebbé a zsidó identitás megőrzése a globális politikai viharok között.
A teljes adás itt tekinthető meg:
Megyeri szerint Gáza újjáépítése „brutális folyamat” lesz, amely „amerikai és arab pénzekből” valósul meg. Az izraeli hadsereg jelenleg „a terület 53 százalékát felügyeli”, a maradék palesztin fennhatóság alatt maradhat.
„Kialakulhat egy kétállami megoldás Gázában – az egyik félig izraeli, a másik teljesen palesztin lesz”
– vázolja a rabbi. Az izraeli rész gyors fejlődésének árnyékában „óriási kontraszt alakul ki”, ami végül a palesztin társadalmat is változásra kényszerítheti. A deradikalizálás szerinte évtizedekbe telhet. „Tankönyvek és egyebek, ahol a gyerekek azt tanulják, hogy egy halott zsidó plusz három halott zsidó, az hány halott zsidó – innen kellene visszajönni.”
A palesztin hatóság és a nyugati illúziók
„A józan ész azt diktálná, hogy a Palesztin Hatóság ne kapjon szerepet Gázában” – mondja Megyeri Jonatán. A szervezetet a palesztin közvélemény „borzasztóan népszerűtlennek” tartja, támogatottsága „alig 10–12 százalék”. A rabbi szerint a nyugat „hagymázos elképzelése”, hogy ez a hatóság moderált alternatíva lehet, téves. „Mennyivel moderáltabb az, amely fizet azoknak, akik izraelieket gyilkolnak?” – teszi fel a kérdést. A „Pay for slay” néven ismert programban a merénylők családjai életjáradékot kapnak – „és ezt az európai adófizetők fizetik”. Ezzel szemben a palesztinok 70 százaléka ma is a Hamaszt támogatja.
„Szép elképzelés, hogy majd a Nyugat ültet valakit a palesztinok fejére, de ők nem akarják elfogadni”
– mondja.
„Izrael legnagyobb ereje és terhe, hogy az életet mindennél fontosabbnak tartja” – fogalmaz Megyeri. A túszok visszatérése morális győzelem volt, de stratégiai kockázat is: „Kontraproduktív, mert ezzel időt adtak a Hamasznak.” Az izraeli közvélemény mégis megkönnyebbült. „Ez volt a legnagyobb teher, ami nyomta a társadalom vállát” – mondja. A háborús kabinet így „nagyobb szabad kezet kapott”, hogy a második célt, „a Hamasz lefegyverzését” is végrehajtsa.
Arra a kérdésre, mi tartja vissza Izraelt attól, hogy most végezzen a Hamaszszal? „Csak az amerikaiak” – válaszolta Megyeri. Trump elnök figyelmeztetett: ha a Hamasz sorozatosan megsérti a tűzszünetet, „olyan megsemmisítő erővel néz szembe, amivel soha korábban”.
Amerika ingadozása és a zsidó közösség
A beszélgetés egyik legizgalmasabb része a New York-i polgármester-választás, ahol „egy Izrael-ellenes, muszlim hátterű, szélsőbaloldali politikus”, Zoran Mamdani győzött. Megyeri szerint „iszlamo-kommunista” ideológiát képvisel: „örök életet és ingyen sört mindenkinek” – ironizál.
A rabbi aggasztónak tartja, hogy „a világ egyik legnagyobb zsidó közösségének városában” választottak ilyen vezetőt. A zsidó szavazók harmada Mamdanira szavazott, amit Megyeri így kommentál: „Az ő vallásuk nem a judaizmus, hanem a liberalizmus.”
Szerinte ezek a zsidók „nem rendelkeznek zsidó látásmóddal, identitással”, és az Izraelhez való kötődésük „nagyon laza”. Ez a szemlélet „öngyilkos”, mert „leszavaznak egy olyan politikusra, aki Izraelt tartja felelősnek minden bajért”.
„A történelem emlékezete csak két generációig tart” – figyelmeztet Megyeri.
„A mi gyerekeink már a holokausztról sem tudnak annyit, mint mi a nagyszüleinktől. Ezért újra kell tanulnunk, mit jelent zsidónak lenni.”
