Magyarország az évek során sok tekintetben megváltozott, ám a zsidó közösség szempontjából mindez teljes fordulatot jelentett – véli Köves Slomó, az Egységes Magyarországi Izraelita Hitközség (EMIH) vezető rabbija.
Köves Slomó a The Jerusalem Postnak nyilatkozva elmondta: 35 éve vesz részt aktívan a magyarországi zsidó közéletben, de „soha nem álmodta volna”, hogy ilyen mértékű változás következhet be. Mint fogalmazott, „180 fokos fordulat történt a zsidó élet és az antiszemitizmus megítélésében Magyarországon”.
A The Jerusalem Postnak nyilatkozott Köves Slomó
„Magyarország korábban Európa egyik legantiszemitább országaként szerepelt a térképen”
– mondta.
Magyarország a második világháborúban a náci Németország oldalán harcolt, és sokáig kérdés volt, miként viszonyul a társadalom ehhez az örökséghez más európai államokhoz képest. A világ azonban – Magyarországgal együtt – megváltozott, és más európai országok belső dinamikái ma már nem ugyanazok a zsidók számára, mint korábban.
„Ma Franciaországban már egy túlélési stratégiára van szükség ahhoz, hogy zsidóként éljen az ember – és ez már október 7. előtt is így volt”
– jegyezte meg Köves.
A rabbi szerint Magyarországon csökkent az antiszemita zaklatások száma. Ezt alátámasztja az Európai Unió Alapjogi Ügynökségének (FRA) 2024 júliusában közzétett jelentése is, amely szerint a magyar zsidók 24 százaléka számolt be antiszemitizmusról egy 12 hónapos időszakban, szemben a 13 európai országot vizsgáló felmérés 37 százalékos átlagával.
A Tett és Védelem Alapítvány az FRA adatait elemző 2024-es jelentésében rámutatott: míg Magyarország 2013-ban az antiszemita zaklatások terén a legrosszabbul teljesítő országok közé tartozott, addig 2018-ra a legjobbak közé került.
Köves szerint Budapesten – Párizzsal vagy Londonnal ellentétben – alig vagy egyáltalán nem voltak az október 7-i mészárlást követő Izrael-ellenes tüntetések. Ezeket a magyar kormány a Hamász 2023-as, Izrael elleni terrortámadásait támogató, terrorizmusbarát megmozdulásoknak tekintette, és betiltotta.
Magyarország mint az antiszemitizmus visszaszorításának modellje
Köves úgy véli, Magyarország példaként szolgálhat az antiszemitizmus visszaszorításában. Sok zsidó közösség idegenkedett attól, hogy szoros kapcsolatot ápoljon a kormányokkal, ugyanakkor – Köves szerint – a magyarországi zsidó közösség éppen a jelenlegi kormány idején virágzott fel. Az európai zsidó politika hosszú időn át elsősorban a „védelemről” szólt, egyfajta „holokauszt utáni mentalitás” jegyében, amely azonban mára nem működik, ahogy a túlélők és elkövetők emlékezete fokozatosan elhalványul.
Köves ehelyett egy másfajta megközelítést javasolt. Ennek egyik pillére az oktatás, a nyitottság és a látható jelenlét, hogy a zsidók ne idegen, ismeretlen közösségként jelenjenek meg. Egy másik út az elfogadás felé az, ha a közösségek végiggondolják, mit tudnak adni az országnak.
Egy virágzó zsidó közösség egyik „hozadéka” az Izraelhez fűződő erős kapcsolat. Magyarország Izrael barátjává vált – mondta Köves –, ami pragmatikus elemekkel is bír. Izraeli vállalatok fektettek be a magyar iparba, izraeli vállalkozók pedig tudásukat és tapasztalataikat hozták magukkal számos területen. Emellett Izrael a védelmi ipar egyik vezető szereplője. A jó kapcsolatok továbbá Budapestet az izraeli turisták egyik kedvelt úti céljává tették.
Köves ugyanakkor figyelmeztetett: miközben fontos értékelni a pozitív változásokat, a zsidó közösségeknek soha nem szabad „elaludniuk” az antiszemitizmussal kapcsolatban. Bár az EMIH jó kapcsolatot ápol a magyar kormánnyal, Köves hangsúlyozta: a közösség igyekszik apolitikus maradni. Ugyanakkor még a politikai térben is érzékelhető előrelépés:
a rabbi szerint a mostani kampányok az elsők, amelyekben a zsidók már nem jelennek meg témaként vagy célpontként.
A magyarországi zsidó közösség jelene
A jövőről való elmélkedések ugyan egyelőre javarészt feltételezések, de addig is a jó izraeli kapcsolatok és az élénk zsidó közösségi élet turisták ezreit vonzzák Izraelből és a világ zsidóságából. Köves szerint nem meglepő, hogy izraeli és más zsidó látogatók érkeznek Magyarországra, hiszen az ország „gyönyörű zsidó és kóser infrastruktúrával” várja a turistákat, emellett gazdag zsidó és cionista múlttal rendelkezik.
A szatmári haszid irányzat alapítója, Teitelbaum Joel rabbi Magyarországhoz kötődött, a politikai cionizmus atyja, Herzl Tivadar pedig Pesten született. Budapesten több mint egy tucat történelmi zsinagóga áll, közülük sokat eredeti pompájukban újítottak fel. A világ számos zsidó családja tudja gyökereit Magyarországig visszavezetni. A zsidó identitás nyílt megélése – sok más európai országgal ellentétben – itt nem szorul háttérbe.
Néhány évvel ezelőtt Magyarországon jóval nehezebb volt vallásos zsidóként élni. Alig volt hozzáférhető kóser élelmiszer, egyes közösségi tagok kénytelenek voltak közvetlenül a gazdaságokból beszerezni a tejet, hogy biztosak lehessenek annak kóser voltában. Kóser éttermek szinte egyáltalán nem működtek, miközben a zsidó oktatási és egészségügyi intézmények is hanyatlásnak indultak.
Sok minden megváltozott – nemcsak az elmúlt 35 évben, hanem még az elmúlt öt esztendőben is. Megnyílik egy kóser tejüzem, és az egyik közösségi tag hamarosan kóser fagylaltozót nyit. Megduplázódott a kóser éttermek száma, és több zsidót látni az utcákon, mint valaha: hangos héber beszédükről könnyen felismerhető szekuláris izraeli fiatalokat, illetve öltözetük alapján azonosítható ortodox zsidókat.
Köves Slomó szerint a jövőben további zsinagógák nyílhatnak, ahogy a történelmi zsinagógák visszakerülnek a zsidó közösséghez.
A következő öt év egyik legnagyobb kihívása Köves számára az asszimiláció kezelése. Maga is világi családból származik, gyerekkorában alig kapott zsidó neveltetést. Elmondása szerint Magyarországon 50–100 ezer zsidó él, közülük sokan nem tartoznak egyik közösséghez sem – sem az ortodoxhoz, sem a neológ irányzathoz, sem a Chábádhoz.
„Elég csak beleásni magunkat Budapest földjébe, és mindenhol zsidó gyökerekre bukkanunk” – jegyezte meg. Az általa mintegy 90 százalékra becsült vegyes házassági arány miatt az asszimilált zsidók megszólítása rendkívüli kihívást jelent.
Boldog és büszke kapcsolódás a zsidósághoz
A Maimonidész Angol–Magyar Kéttannyelvű Iskola és Gimnázium 76 diákjának jelentős része világi zsidó családból érkezik. Az iskola tananyagában szerepel egy, a zsidó identitást bemutató kurzus is – mondta el a Jerusalem Postnak Szilánk Zsuzsa igazgató.
Sok diák korábban nem is tudta, hogy zsidó, ma viszont már ciceszt viselnek. Szilánk felidézett egy tu bisváti programot, amelyen nagyszülők is részt vettek. A gyerekek sábeszi gyertyák felett mondtak áldást – az egyik idős asszony ekkor sírva fakadt. Elmondta: utoljára az édesanyjától hallotta ezt az imát, akit Auschwitzban gyilkoltak meg.
Sok gyermek nem ismerte az imákat, ám október 7. évfordulóján az iskola kórusa zsoltárokat énekelt, és egy plakát is készült, amely bemutatta, hogyan lehet imádkozni az ukrajnai, izraeli, szudáni és nigériai konfliktusok áldozataiért.
„A célunk az, hogy megtanítsuk őket arra, miként tudnak boldogan és büszkén kapcsolódni a zsidósághoz”
– hangsúlyozta Szilánk.
Sok közösségi tag derűlátó a magyarországi zsidó élet jövőjét illetően. Köves is osztja ezt az optimizmust, ugyanakkor óvatosan tekint a jövőbe. Elmondása szerint a kóser élelmiszer továbbra is túl drága a legtöbb ember számára, ezért azon dolgoznak, hogy megfizethetőbb, szélesebb körben elérhető kínálat jöjjön létre. Emellett szeretné, ha a közösség visszakapná azokat a zsinagógákat is, amelyeket a szocialista időszakban vettek el a zsidóktól.
„Néhány évvel ezelőtt elképzelhetetlen lett volna, hogy Magyarország a zsidó élet egyik központja legyen”
– mondta. „Nézzenek ránk most.”
- 15:00
2024. március 11. - 11:472020. március 4.
- 15:132020. május 8.
