Izrael egy évtizeden belül leválhat az amerikai katonai segélyekről

Történelmi fordulat körvonalazódik az izraeli–amerikai kapcsolatokban: Benjamin Netanjahu miniszterelnök szerint Izrael gazdaságilag és katonailag is „nagykorúvá vált”, ezért a következő tíz évben fokozatosan megszüntetné az Egyesült Államoktól kapott katonai támogatásoktól való függést – miközben Washington továbbra is kulcsfontosságú szövetséges marad.

Benjamin Netanyahu az The Economist-nek adott, pénteken megjelent interjújában jelentette ki, hogy célja az amerikai katonai segélyek fokozatos kivezetése a következő évtizedben. A miniszterelnök úgy fogalmazott:

Izrael mély hálával tekint az Egyesült Államok évtizedeken át nyújtott támogatására, ugyanakkor az ország gazdasági és katonai képességei mára új szintre emelkedtek.

Netanjahu felidézte, hogy 2025. december 29-én, Floridában folytatott megbeszélésén erről személyesen is beszélt Donald Trump-nak. Elmondása szerint világossá tette:

Izrael nagyra értékeli az amerikai segítséget, de „ebben is nagykorúvá váltunk”.

Erős gazdaság, növekvő önállóság

A kormányfő hangsúlyozta, hogy Izrael az elmúlt években „hihetetlen képességeket” fejlesztett ki, miközben gazdasága gyors ütemben erősödik. Előrejelzése szerint az izraeli gazdaság értéke egy évtizeden belül elérheti az ezermilliárd dollárt. Bár Netanjahu szerint ez nem teszi Izraelt gazdasági nagyhatalommá, egyértelműen jelzi, hogy az ország már nem sorolható a kis gazdaságok közé.

A miniszterelnök ugyanakkor hangsúlyozta: az amerikai közvélemény és politikai támogatás megnyerése továbbra is létfontosságú Izrael számára.

Mint mondta, „őrültség lenne” nem küzdeni az Egyesült Államokkal való szoros szövetségért, még akkor is, ha a katonai támogatási modell átalakítása már folyamatban van.

Mekkora az izraeli gazdaság?

Izrael gazdaságának nominális GDP-je (folyó áron, amerikai dollárban) a Világbank–FRED (WDI) idősora szerint 2014-ben kb. 315,0 milliárd USD, 2024-ben pedig kb. 540,4 milliárd USD volt – ez nagyjából 71%-os növekedés tíz év alatt (folyó dollárban mérve, tehát az infláció/árfolyamhatások is benne vannak).

A „mostani” méretre az IMF friss DataMapper profilja mintegy 666,4 milliárd USD körüli nagyságrendet jelez. Hasonló népességű (kb. 9–11 milliós) országokhoz mérve ez jóval nagyobb, mint például Magyarország (kb. 269,9 mrd USD) és Portugália (kb. 364,5 mrd USD), és kissé a népességben szintén hasonló Egyesült Arab Emírségek (kb. 601,2 mrd USD) felett van, miközben Svédország (kb. 711,5 mrd USD) valamivel nagyobb. Közel-keleti összevetésként Jordánia (kb. 59,3 mrd USD) ennek töredéke.

Washingtonból is érkezik támogatás az elképzeléshez

A bejelentésre reagálva Lindsey Graham republikánus szenátor az X-en azt írta:

az Izraelnek nyújtott amerikai katonai segély „kiváló befektetés” volt az Egyesült Államok számára.

Ugyanakkor hozzátette:

érthető, ha Izrael egy „száguldó gazdaság” birtokában változtatni akar ezen a dinamikán.

Graham szerint Amerika „nem rendelkezik jobb szövetségessel Izraelnél”, és annak jövője több szinten is kulcsfontosságú Washington számára. A szenátor ugyanakkor azt is jelezte, hogy a folyamat akár fel is gyorsítható. Állítása szerint a katonai segélyek korábbi megszüntetésével felszabaduló milliárdokat az amerikai hadsereg megerősítésére lehetne fordítani.

Mesterséges intelligenciával vezérelt fegyverek fogják védeni Izrael határait

Izrael új szintre emeli a védelmet.

Fél évszázados rendszer a végéhez közeledhet

Az Egyesült Államok az 1973-as jom kipuri háború óta évente több milliárd dollárnyi védelmi támogatást nyújt Izraelnek. A kezdeti években Jeruzsálem viszonylag szabadon használhatta fel ezeket az összegeket, az elmúlt évtizedben azonban a támogatás szinte teljes egészében – jelenleg évi mintegy 3,8 milliárd dollár – az amerikai hadiipartól történő beszerzésekhez kötődött.

Ahogy a globális fegyverfejlesztés átalakul, és Izrael saját védelmi ipara egyre erősebbé válik, az Egyesült Államokban is felerősödtek a kritikák a jelenlegi segélystruktúrával szemben. Ebben a környezetben izraeli részről egyre nyíltabban vetődik fel a rendszer újragondolása.

Mely országok kapják a legtöbb amerikai katonai segélyt?

Az Egyesült Államok katonai segélyeit és biztonsági támogatását (pl. Foreign Military Financing és más védelmi programokat) nehéz pontosan listázni egyetlen forrásból, mert ezek részben a kincstári engedélyezett kiadások, részben a security assistance keretből, részben pedig tényleges kifizetésekből állnak — de a legfrissebb adatok alapján az alábbi országok kapták a legtöbb katonai támogatást az USA-tól az utóbbi években (főleg 2022–2025 között).

Ukrajna – Az USA több mint 60–66 milliárd USD katonai támogatást nyújtott 2022 óta az orosz invázió elleni védekezéshez, beleértve fegyvereket, harcjárműveket, légvédelmi rendszereket és más hadfelszerelést.
Izrael – Hosszú távú stratégiai partnerként évente mintegy 3,3–3,8 milliárd USD Foreign Military Financing segélyt kap (kiegészítve specifikus rendszerekre, mint pl. rakétavédelem), és 2023–2025 között összességében többszörös milliárd dolláros csomagokat kapott.
Egyiptom – Az izraeli–egyiptomi békeszerződés óta stabil címzettje az FMF-nek, évente kb. 1,3 milliárd USD körüli katonai támogatással.
Jordánia – Stratégiai amerikai partner, amely rendszeres védelmi támogatást kap, több száz millió dollár értékben évente.
Tajvan – Bár nem formális szerződéses FMF-kedvezményezett, az USA jelentős fegyvereladási finanszírozást és biztonsági támogatást biztosít Tajpejnek (gyakran több milliárd USD értékben egyes csomagokban).
Grúzia, Litvánia, Észtország, Lettország – A NATO-partner európai államok fokozott biztonsági együttműködésben részesültek fegyverzet- és képességfejlesztési támogatásokban (több tíz–száz millió USD tartományban).
Fülöp-szigetek – A délkelet-ázsiai partner több száz millió dollár értékű katonai felszerelést és kiképzési támogatást kapott a kínai térnyerés ellensúlyozására.
Vietnam – A hidegháborús fő kedvezményezettként az elmúlt évtizedekben is jelentős fegyvervásárlási és támogatási csomagokat kapott az USA-tól historikusan (összességében több mint százmilliárdos történelmi összeg).
Irak – Bár a szigorúan katonai FMF nem mindig szerepel külön, az Iraknak nyújtott amerikai biztonsági segítség évtizedek alatt több milliárd USD-t tett ki, beleértve kiképzési és felszerelési elemeket.
Szaúd-Arabia / Kuvait / Katar – Ezek az országok hagyományosan nagy értékű Foreign Military Sales finanszírozást kapnak (gyakran kölcsön vagy garanciák formájában) az Egyesült Államok fegyverrendszereire, járművekre és légvédelmi rendszerekre — gyakran több milliárd USD-s csomagokban (bár nem mindig közvetlen FMF segélyként).

Fontos megjegyzés: a fenti összegek és rangsor részben összesített támogatások, részben éves kiadások, valamint különböző programok (FMF, International Military Education & Training, egyedi csomagok) együttesei, és a nyilvános adatok gyakran késve vagy aggregált formában érhetők el.

Vita a jövőről az izraeli döntéshozók körében

Egy, a tárgyalásokat ismerő forrás korábban az Israel Hayom-nak elmondta: az izraeli védelmi és diplomáciai vezetésen belül már hónapok óta zajlik a vita arról, milyen formát öltsön a jövőben az amerikai segítség. A kérdés immár nem az, hogy szükség van-e változtatásra, hanem az, hogy miként lehet azt úgy végrehajtani, hogy közben az izraeli–amerikai stratégiai szövetség tovább erősödjön.

Átadták az első Sigmát – vadonatúj izraeli fegyvert kapott a világ legjobb hadserege

Hamarosan újabb hasonló bejelentések várhatók.