Most épp Nicolas Maduro ügye kapcsán találtak alkalmat az antiszemitizmusuk kiélésére.
Amint arról a Neokohn is beszámolt, Nicolas Maduro venezuelai elnök ügyét egy ortodox zsidó bíró, Alvin Hellerstein kapta meg. Pályafutása során a Hellerstein terrorizmussal és nemzetbiztonsággal kapcsolatos ügyekkel, összetett pénzügyi vitákkal és jelentős polgári perekkel foglalkozott, beleértve a szeptember 11-i támadásokkal kapcsolatos követeléseket is.
Zsidózásba fullad a spanyol El País-nál a Nicolas Maduro-ügy
Bírálatok kereszttüzébe került Spanyolország legolvasottabb napilapja, az El País egy olyan cikke miatt, amely a New Yorkban zajló, Nicolás Madurot érintő bírósági eljárás bíráját mutatta be. A lap megfogalmazása sokak szerint burkoltan antiszemita felhangokat tartalmazott. A vitát kiváltó részletben az El País leírta, hogy Hellerstein a Columbia Egyetemen tanult jogot, pályafutását azon a bíróságon kezdte, amelynek ma az elnöke, ítéletei pedig alaposan megindokoltak és kiegyensúlyozottak. A lap ugyanakkor azt is írta, hogy a bíró pártatlanságáról híres,
„annak ellenére, hogy a zsidó közösség kiemelkedő tagja”.
A lap hozzátette, hogy Hellerstein korábban azt mondta: egy bíró döntéseit nem befolyásolhatja vallási neveltetése, identitása vagy vallási értékrendje.
A közösségi médiában gyorsan megjelenő kritikák szerint az El País cikke azt sugallta, hogy Hellerstein vallási hovatartozása önmagában kérdéseket vethetne fel bírói pártatlanságával kapcsolatban, amelyet a lap külön hangsúlyozni igyekezett. Kritikusai szerint éppen ez a hangsúlyozás problematikus, mivel a bíró vallási identitását olyan tényezőként kezeli, amely magyarázatra szorul egy független igazságszolgáltatási eljárásban.
Noga Tarnopolsky újságíró – az El Paíst a The New York Times spanyol megfelelőjeként jellemezve – felhívta a figyelmet arra, hogy a lap „nagyra becsült jogászként” mutatta be Hellersteint, de csak azzal a kitétellel, hogy „a zsidó közösség elismert tagja”. Luciano Capone olasz újságíró „szégyenletesnek” nevezte a cikket, de Eddy Wax szerint az írás egyértelműen azt sugallta, hogy a bíró „zsidósága ellenére” képes pártatlan döntéseket hozni.
