Izrael, Görögország és Ciprus vezetői Jeruzsálemben tartották meg háromoldalú csúcstalálkozójukat, amelyen Benjamin Netanjahu burkolt, de egyértelmű figyelmeztetést intézett Törökországhoz. Az izraeli miniszterelnök szerint azok, akik „birodalom újjáépítéséről álmodnak”, jobb, ha felébrednek: a térség országai készek megvédeni magukat – együtt.
A jeruzsálemi csúcson Benjamin Netanyahu izraeli, Kyriakos Mitsotakis görög és Nikos Christodoulides ciprusi miniszterelnök vett részt. A három kelet-mediterrán ország vezetői a biztonsági és energetikai együttműködés elmélyítéséről tárgyaltak, miközben Netanjahu éles politikai üzenetet fogalmazott meg Ankara irányába.
„Igaz, hogy mindhárom országunkat egykor birodalmak hódították meg” – mondta Netanjahu.
„De bátorsággal és áldozatokkal kivívtuk függetlenségünket. Akik ma újra uralmat akarnának gyakorolni földjeink felett, azoknak azt üzenem: felejtsék el. Ez nem fog megtörténni.”
Bár Törökországot név szerint nem említette, a kijelentés egyértelműen Recep Tayyip Erdoğan politikájára utalt.
Izrael–Törökország: végleg megromlott kapcsolatok
Izrael és Törökország viszonya azóta zuhant mélypontra, hogy a Hamász palesztin terrorszervezet 2023. október 7-i támadását követő háború során Erdoğan nyíltan a terrorszervezet mellé állt, Izraelt pedig népirtással vádolta.
Ankara felfüggesztette a kereskedelmet Izraellel, lezárta légterét izraeli repülők előtt, és elfogatóparancsot adott ki 37 izraeli tisztviselő – köztük Netanjahu – ellen.
Mindeközben Törökország aktívan próbál szerepet szerezni egy amerikai támogatású gázai nemzetközi erőben, amit Jeruzsálem határozottan ellenzett.
Kelet-Mediterrán feszültségek és katonai együttműködés
A háromoldalú találkozó időzítése nem véletlen. Görögország és Ciprus régóta konfliktusban áll Törökországgal tengeri határok, légtérhasználat és földgázlelőhelyek miatt.
Ciprus északi részét Ankara 1974 óta megszállva tartja, miközben török fúróhajók rendszeresen jelennek meg ciprusi felségvizeken.
A mostani, immár tizedik izraeli–görög–ciprusi csúcson a felek közös nyilatkozatot írtak alá, amelyben vállalták a biztonsági, védelmi és katonai együttműködés megerősítését, valamint a tengeri útvonalak és kritikus infrastruktúrák védelmét.
A nyilatkozat külön hangsúlyozta az elektromos hálózatok összekapcsolását és a földgáz-fejlesztést a nemzetközi jog – különösen a tengeri jog – tiszteletben tartásával,
ami szintén burkolt utalás Ankara vitatott területi igényeire.
Irán is célkeresztben
Netanjahu a csúcson megerősítette: Izrael figyelemmel kíséri Irán legutóbbi katonai „gyakorlatait”, és a kérdést hamarosan megvitatja Donald Trump amerikai elnökkel.
„Egyértelműen üzenem Iránnak: bármilyen Izrael elleni lépés nagyon súlyos választ fog kiváltani”
– fogalmazott.
Jeruzsálem attól tart, hogy az iráni Forradalmi Gárda rakétagyakorlatai akár egy újabb támadás előkészítését is fedhetik, miközben egy újabb izraeli–iráni konfrontáció veszélye sem zárható ki.
Gáza, Libanon és a térségi status quo
A három vezető támogatásáról biztosította Trump 20 pontos gázai béketervét, felszólítva a Hamász lefegyverzésére és Ran Gvili izraeli katona holttestének visszaszolgáltatására.
Üdvözölték az Izrael és Libanon közötti közvetlen tárgyalásokat is, amelyek egy évvel a Hezbollah elleni háborút lezáró tűzszünet után zajlanak.
A nyilatkozat hangsúlyozta Libanon szuverenitását, valamint a fegyverhasználat állami monopóliumának fontosságát, ami újabb jelzés Irán és szövetségesei felé.
A dokumentum Jeruzsálem szent helyeire is kitért: miközben elismeri a zsidó nép történelmi kötődését, a felek elkötelezték magukat a status quo megőrzése és a keresztény egyházak jelenlétének védelme mellett – különösen fontos üzenet Görögország számára, amely a görög ortodox egyház fő támogatója.
- 18:22
2020. január 2. - 20:022021. február 9.
- 10:002022. január 24.
