Zsidónak lenni ma Magyarországon – Berkovits Balázs és Schönberger Ádám  beszélgetése

Katartikus beszélgetés a 21. századi zsidó identitásról.

Mit jelent ma zsidónak lenni Magyarországon? Vallás, kultúra, közösség – vagy mindez egyszerre? Az 50 perc legújabb adásában Szalai Kálmán két vendéget hívott, hogy erről a sokszor elhallgatott, mégis sokakat érintő kérdésről beszélgessen: Dr. Berkovits Balázst, szociológust, aki a zsidó közösségek társadalmi változásait kutatja, és Schönberger Ádámot, az Auróra közösségi tér vezetőjét, aki új típusú, városi zsidó közösséget épít.

A beszélgetésben szó esik arról, hogyan változott a vallás szerepe, mit keresnek a fiatalok a zsidó közösségekben, és miért nem a zsinagóga az egyetlen út a zsidó identitás megéléséhez. Van-e helye a politikának, aktivizmusnak, társadalmi érzékenységnek a zsidóságban? Hogyan lehet újra összekötni a hívőket, a kulturális zsidókat és a közösség nélkül élőket? Őszinte, mély, de mégis felszabadító beszélgetés a hitről, önazonosságról és közösségről – 21. századi módra.

A zsidó identitás sokfélesége

Dr. Berkovits Balázs szerint a mai magyar zsidóság sokkal heterogénebb, mint valaha. „Vannak, akik számára a vallásos élet jelenti a zsidóságot, másoknak inkább a kulturális hagyományok, a közösség vagy az etikai elvek fontosak. Ez nem gyengeség, hanem a zsidó élet természetes sokszínűsége.” A szociológus hangsúlyozta, hogy az identitás ma gyakran nem vallási, hanem társadalmi kérdés: „Sokan a zsidóságukban nem vallást, hanem közösségi élményt keresnek. Egy olyan közeget, ahol értik egymást, és ahol a közös múlt, a közös sors összeköt.”

A teljes adás itt tekinthető meg:

Gázai háború: lehetnek-e a zsidók szolidárisak a palesztinokkal?

Hogy ítéli meg a hazai zsidóság a Gázai háborút? Megtalálhatja a közös pontot két teljesen eltérő véleményt képviselő ember? Dr. Berkovits Balázs szociológus és Schönberger Ádám, az Auróra közösségi tér vezetői voltak Szalai Kálmán vendégei az 50 perc című műsorban.

Schönberger Ádám az Auróra közösségi tér alapítójaként egészen más irányból közelíti meg a zsidóságot. „A mi közösségünk nem a vallási szertartásokra épül, hanem az együttlétre. Olyan helyet szeretnénk, ahol a zsidóság nem kizár, hanem befogad.”
Szerinte sok fiatal azért fordul el a hagyományos intézményektől, mert azok nem képesek választ adni a mai kérdésekre. „A zsidóság mindig is az alkalmazkodásról szólt. Most is ezt tesszük: megtaláljuk, hogyan lehet zsidónak lenni a 21. században, a saját életünk ritmusában.”

Salát Gergely: Kína felemelkedése és a zsidó jelenlét titkai

Dr. Salát Gergely tizenhét évesen került Pekingbe, amikor édesanyját nagykövetnek nevezték ki.

Hagyomány és modernitás párbeszéde

Szalai Kálmán felvetette: hogyan fér meg egymás mellett a hagyomány és a modern életforma? Berkovits így fogalmazott: „A hagyomány nem múzeumi tárgy. Akkor él, ha folyamatosan vitatkozunk vele. A zsidó vallás nem a dogmákról szól, hanem a kérdezésről.” Schönberger ehhez kapcsolódva azt mondta: „Nem az a fontos, hogy mindenki ugyanúgy tartsa a szabályokat, hanem hogy őszintén vállalja a zsidóságát. A közösség nem attól zsidó, hogy ki hány micvát teljesít, hanem attól, hogy együtt gondolkodik.”

A beszélgetés egyik legerősebb pontja az volt, amikor mindketten arról beszéltek, mit jelent számukra a közösség. „A közösség nem szervezet, hanem érzés” – mondta Schönberger. – „Egy biztonságos tér, ahol nem kell magyarázkodni, hogy ki vagy.” Berkovits hozzátette: „A szociológiai kutatások is azt mutatják, hogy ahol a közösség él, ott a vallásosság is tovább él. A közösségi lét megtartja a zsidóságot, még akkor is, ha a vallásosság formája átalakul.”

Benkő Balázs: Mindent Izraelre lehet kenni – ez a progresszió új aranyszabálya!

A progresszív világkép logikája szerint a palesztinokat „jó vadembereknek” kell látni, Izraelt pedig az elnyomás esszenciájának.

Politika, felelősség, aktivizmus

Nem kerülték meg a kényes kérdést sem: lehet-e a zsidóság társadalmi ügy? Schönberger szerint „a zsidó hagyomány egyik alapja, hogy nem hagyjuk közönyösen a világot. A tikkun olam – a világ megjavítása – nem csak vallási elv, hanem emberi felelősség.” Berkovits hozzátette: „A modern zsidóság akkor maradhat hiteles, ha reagál a társadalom kihívásaira. Ha bezárkózik, elveszíti a kapcsolatát a valósággal.”

Az adás végén Szalai Kálmán arra kérdezett rá, hogyan látják a zsidó közösségek jövőjét Magyarországon. Berkovits szerint „a jövő azon múlik, mennyire tudunk új formákat teremteni a hagyományra építve. A fiatalok nem elfordulnak, hanem új utakat keresnek.” Schönberger így fogalmazott: „A zsidóság nem intézmény, hanem folyamat. Az a dolgom, hogy megéljem, ne hogy elmagyarázzam. Ha sikerül közösséget építeni, akkor lesz jövőnk.”

Az 50 perc adása különleges, mert nem múltidéző, hanem jövőkereső beszélgetés volt. A vallási hagyomány és a társadalmi felelősség, a hit és az emberi kapcsolódás egyszerre jelentek meg benne. Berkovits Balázs és Schönberger Ádám más világokból jönnek, mégis ugyanarra a kérdésre keresnek választ: hogyan lehet ma zsidónak lenni – szabadon, őszintén, közösségben.
Ahogy Berkovits fogalmazott: „A zsidóság nem múlt, hanem jelen. Addig él, amíg beszélünk róla.”