Kiderült, kinek a képe látható Magyar Péter nappalijában.
A Facebookon közzétett képek alapján úgy tűnik, hogy Magyar Péter vette meg Scheiber Hugó egyik festményét.
Magyar Péter és a Bárhölgy cigarettával
A magyar politikába üstökösként történő berobbanása óta a Tisza Párt elnöke számos képet posztolt már otthonából, legutóbb például a Szőlő utcai bántalmazási-botrány kapcsán meghirdetett tüntetés előtt.
A képen Magyar Péter mögötti falon jól látható egy avantgárd festmény, amelyet nem más, mint a híres zsidó festő, Scheiber Hugó (1873-1950) készített. Az interneten nyilvánosan elérhető információk alapján a Bárhölgy cigarettával című festményt a Kieselbach Galéria és Aukciósház árverezte el 2021-ben. A festmény kikiáltási ára akkoriban 2 600 000 forint volt, de a becsült értékét 3 000 000 Ft- 6 000 000 forint közé tették.
Scheiber Hugó 1930-as évek körül készült alkotása a művész nagyvárosi, modern életet megörökítő korszakának jellegzetes darabja. A vegyes technikával, papírra készült mű egy elegáns, mégis kissé melankolikus nőalakot ábrázol, amely jól illeszkedik Scheiber expresszív, dekoratív stílusához. A jobb alsó sarokban „Scheiber H.” szignóval ellátott festmény korábban egy német magángyűjtemény része volt.
Ki volt Scheiber Hugó?
Scheiber Hugó tízgyermekes zsidó családban született, édesapja Bécsben dolgozott díszletfestőként, és pályáját maga is ebben a szakmában kezdte. Lakatosnak tanult, formális művészeti oktatásban alig részesült. 1898 és 1900 között az Iparművészeti Főiskola hallgatója volt, tanulmányait azonban nem fejezte be, így alapvetően autodidakta festő maradt. Az első világháború idején katonaként szolgált, a holokauszt éveit pedig a gettóban vészelte át, ami súlyosan megviselte az egészségét. Az utolsó nagy megrázkódtatást az jelentette számára, hogy 1949-ben a Képzőművész Szövetség elutasította felvételét. 1950-ben magányosan, mellőzötten hunyt el; sírja a Kozma utcai zsidó temetőben található.
Művészetére kezdetben az impresszionizmus és a plein air festészet hatott, ebben az időszakban főként tájképeket és életképeket alkotott. Később színhasználatát az expresszionizmus formálta.
Első jelentős kiállítását 1921-ben Kádár Bélával közösen rendezte meg Berlinben, Herwarth Walden galériájában, aki közeli barátja volt. Számos nemzetközi tárlaton szerepelt Londonban, New Yorkban, Bécsben és Rómában is, többek között Moholy-Nagy Lászlóval együtt. A harmincas évektől az art deco irányába fordult, és egyre inkább a nagyvárosi létet állította középpontba: képein megjelent a dzsessz, az éjszakai lokálok, a kabarék, a zenészek és a dizőzök világa. Emellett zsidó témákat is feldolgozott, még rabbiportrékat is készített. Scheiber híresen gyorsan dolgozott, gyakran néhány óra alatt befejezett egy festményt, és életműve több mint tízezer alkotásból áll, bár sok műve elkallódott, számos képet pedig maga adta el, olykor egy tál ételért.
Scheibert a modern festészet egyik legvitatottabb alakjaként tartják számon, akinek munkásságát a magyar művészettörténet nem értékelte kellőképpen, nemzetközi sikerei ellenére sem.
- 15:06
2019. július 4. - 14:59
2025. október 29. - 12:002023. május 25.
