Miért gyújtunk gyertyát a téli sötétségben, és hogyan vált egy több mint kétezer éves esemény a zsidó közösségek egyik legmeghittebb, mégis legvidámabb ünnepévé?
Ahogy decemberben egyre korábban borul sötétbe a város, a zsidó otthonok ablakaiban egymás után gyúlnak fel a fények. Ezek nem pusztán gyertyák: a hit, a kitartás és a történelmi emlékezet lángjai.
Hanuka a fény csodáját ünnepli, és évről évre különleges melegséget visz a télbe, miközben egy időtálló történetet idéz fel a szabadságról és a szellemi ellenállásról.
Hanukai történet
Az ünnep eredete egészen az i. e. 2. századig nyúlik vissza, amikor a Szeleukida Birodalom uralma alatt álló Júdeában III. Antiokhosz király vallási tilalmakat vezetett be, megpróbálva elnyomni a zsidó hagyományokat és szertartásokat. A makabeusok – egy kis létszámú, de rendkívüli elszántsággal küzdő zsidó felkelő csoport – végül visszafoglalták a jeruzsálemi Szentélyt. Amikor beléptek a megszentségtelenített Templomba, csupán egyetlen napra elegendő, tiszta olajat találtak a menórához. A hagyomány szerint azonban csoda történt: a láng nem egy, hanem nyolc napon át égett, elegendő időt biztosítva új, tiszta olaj elkészítéséhez.
Hanuka a templom újraszentelésének – héberül: hanuká – és ennek a csodának állít emléket.
Szokások
Az ünnep központi eleme a hanukai menóra (hanukia), a kilencágú gyertyatartó, amelyben minden este eggyel több gyertyát gyújtunk meg. A növekvő fény nemcsak a csodára emlékeztet, hanem arra is, hogy a remény és a hit ereje akkor is képes növekedni, amikor a körülöttünk lévő világ sötétnek tűnik. A lángok melegsége a közösség erejét is kifejezi: családok és barátok gyűlnek össze az esti gyertyagyújtásra, imádkozunk, majd együtt élvezzük az ünnepi hangulatot.
Hanuka hagyományai színesek és vidámak. Az olajcsodára emlékezve világszerte olajban sült ételek kerülnek az ünnepi asztalra. A burgonyalepény, a latke ropogós aromája vagy a lekvárral töltött fánk, a sufganijá édes illata sokak számára éppúgy hozzátartozik az ünnephez, mint a gyertyafény. A gyerekek nagy kedvence a dreidel nevű pörgettyűjáték, amelynek négy oldalán héber betűk jelzik: „Nagy csoda történt ott.” A játék mára a hanukai hangulat egyik jelképévé vált, de története a múltban gyökerezik: olyan időkben, amikor a Tóra tanulása tilos volt, a gyerekek ezzel leplezték a tiltott tanulást.
Bár hanuka nem tartozik a bibliai eredetű ünnepek közé, szimbolikája rendkívül erős.
A fény győzelme a sötétség felett olyan motívum, amely a zsidó közösségek minden korszakában aktuális üzenetet hordoz.
A zsidó családok számára pedig a közösségi és családi együttlét, az öröm és a hála időszaka lett, amely egyaránt őrzi a hagyományt és nyitott a modern világ hatásaira is.
Programok és nyilvános gyertyagyújtás
Idén hanuka december 14-én, azaz ma, vasárnap este kezdődik, és december 22-én ér véget. A tél legsötétebb heteiben így ismét bevilágítják az ablakokat a hanukai gyertyák, emlékeztetve arra, hogy a fény – legyen bármilyen kicsi – képes utat mutatni.
Idén Budapesten több helyszínen, Debrecenben, Miskolcon, Kecskeméten, Szentendrén is lesz nyilvános hanukai gyertyagyújtás az EMIH – Magyar Zsidó Szövetség szervezésében, melyre minden érdeklődőt szeretettel várnak a szervezők.
A pontos helyszínekről és időpontokról a zsidoprogramok.hu oldalon lehet tájékozódni.
- 14:00
2023. november 30. - 10:002023. december 6.
- 11:002020. december 11.
