Újabb politikai botrány rázza meg az Eurovíziós Dalfesztivált: Nemo, a 2024-es verseny nonbináris győztese bejelentette, hogy visszaadja győzelmi trófeáját, tiltakozásul amiatt, hogy Izrael részt vehet a 2026-os Eurovízión.
A svájci énekes lépése beleillik abba az Eurovíziós bojkothullámba, amely Izrael részvétele miatt végigsöpör az európai közmédiumokon és az előadók körében.
„Ma már nem érzem úgy, hogy ennek a trófeának a polcomon lenne a helye”
Nemo egy Instagram-videóban jelentette be döntését: a mikrofon alakú üvegdíszt a kezében tartva így fogalmazott:
„Ma már nem érzem úgy, hogy ennek a trófeának a polcomon lenne a helye.”
Az énekes szerint az Eurovízió az egységet, a befogadást és „minden ember méltóságát” hirdeti, Izrael részvétele azonban – a Gázában zajló, a Hamász elleni háborúra hivatkozva – ellentmond ezeknek az elveknek.
A videó végén Nemo a trófeát egy dobozba tette, amelyet az Európai Műsorszolgáltatók Uniója (EBU) genfi székházába küld vissza.
Ahogy korábban beszámoltunk róla, az EBU genfi ülésén nem került sor szavazásra Izrael kizárásáról, így a zsidó állam indulhat a 2026-os Eurovíziós Dalfesztiválon. A döntés azonnali politikai reakciókat váltott ki. Spanyolország, Hollandia, Írország és Szlovénia közszolgálati műsorszolgáltatói bejelentették, hogy tiltakozásul visszalépnek a versenytől, később pedig Izland is csatlakozott a bojkottálókhoz. Nemo így kommentálta a fejleményeket: „Amikor egész országok lépnek vissza, egyértelmű, hogy valami nagyon nincs rendben.”
Jövőre 70 éves lesz az Eurovízió
A 2026-os Eurovíziós Dalfesztivált májusban Bécsben rendezik meg, miután az osztrák JJ megnyerte a 2025-ös versenyt Bázelben. A hagyományoknak megfelelően a győztes ország ad otthont a következő évi eseménynek. Svájc – egyelőre – nem jelentette be, hogy csatlakozna a bojkottálókhoz.
A jövőre 70. évfordulóját ünneplő Eurovízió hivatalosan továbbra is azt hirdeti, hogy a popzenét a politika fölé kívánja emelni, bár egyre kevésbé sikerrel.
Az elmúlt években az orosz–ukrán háború, majd a gázai konfliktus miatt tüntetések kísérték a versenyt, a szervezők pedig egyre szigorúbb fellépésre kényszerültek a politikai jelképek és zászlók használatával szemben.
A mostani ügy azonban ismét rávilágít arra, hogy Izrael részvétele továbbra is külön mérce szerint válik politikai kérdéssé – még egy olyan rendezvényen is, amely saját meghatározása szerint az egységet és a sokszínűséget ünnepli.
Ezt a cikket szerkesztőségünk a sábát beállta előtt készítette és előre időzítve jelent meg az oldalon.




