Újabb jelentős felfedezést tettek izraeli régészek az ikonikus, a Jordán-völgy fölé magasodó alexandriumi erődítményben: a helyszín északnyugati lejtőjén egy eddig ismeretlen királyi palota romjaira bukkantak.
A régészeti lelet alapjaiban formálhatja át a Hasmóneus-dinasztia és a heródes-kori egyik legjelentősebb erődvárosáról alkotott történeti képet.
Alexandrium nem csupán katonai célokat szolgált, hanem királyi rezidenciaként is működött
A Bar-Ilan Egyetem kutatója, az ásatásokat vezető Dr. Dvir Raviv szerint a régészeti felfedezés olyan részletekre világít rá, amelyekről az egyetlen korabeli történeti forrás, Josephus Flavius egyáltalán nem tesz említést.
„Ez fényt derít a hely építészeti stílusára és funkciójára, amelyet Josephus nem említ. Éppen ezért minden régészeti lelet jelentős”
– mondta a TPS-IL-nek.
A régészek két monumentális, 40 centiméter átmérőjű és 60 centiméter magas oszlopelemet találtak, amelyek tökéletesen illeszkednek az 1. századi, heródesi építészeti stílusba – hasonló típusú oszlopok ismertek Maszada és más sivatagi erődökből is.
Mindez arra utal, hogy Alexandrium nem csupán katonai célokat szolgált, hanem királyi rezidenciaként is működött.
A felfedezés új megvilágításba helyezi az ókori erőd történetét, amelyet eredetileg a Hasmóneus-dinasztia uralkodója, Alexandrosz Janneosz építtetett, később pedig Nagy Heródes alakíttatta királyi palotaerőddé.
Negyven év után indult újra a feltárás – a régészek a nulláról kezdtek
Josephus szerint Alexandrium „magas hegyen épült, pompás erődítmény” volt. A Sartaba-hegy 650 méterrel magasodik a Jordán-völgy fölé, és évszázadokon át a zsidó államiság egyik stratégiai jelentőségű pontjaként szolgált.
A történeti és régészeti adatok alapján a helyszín a Hasmóneusok idején királyi rezidenciaként, a dinasztikus belharcok során kulcsfontosságú erődként, Heródes hatalmának egyik központjaként, börtönként kiemelt foglyok számára, királyi temetkezési helyként, valamint a Nagy Felkelés idején a zsidó lázadók egyik rejtekhelyeként szolgált.
A rómaiak i. e. 57-ben lerombolták ugyan, de a fennmaradt építészeti maradványok ma is tanúsítják egykori fényét.
Alexandriumban utoljára az 1980-as években folytak ásatások, ám az akkori kutatásról soha nem készült végleges publikáció. Raviv csapata ezért lényegében teljesen a nulláról indult: a régi osztrakon – feliratos cserépdarabokon – és néhány korabeli fotón kívül alig akadt felhasználható forrásuk. A Kulturális Örökség Minisztérium támogatásával idén márciusban elindult ásatási szezon az első szisztematikus feltárás 40 év óta.
Az újonnan azonosított palota maradványai megerősítik, hogy a hegytető sokkal nagyobb és összetettebb királyi komplexumnak adott otthont, mint azt korábban feltételezték.
A TPS-IL korábbi beszámolója szerint az izraeli kutatók mára gyakorlatilag feketelistára kerültek a nemzetközi akadémiai közösségben, ha Júdea és Szamária területén végzett munkáikról szeretnének publikálni. Ennek oka a politikai indíttatású bojkott – állítják bírálók –, amely szerintük a bibliai történelem tudományos eltörléséhez vezethet. Közben a Palesztin Hatóság szisztematikusan rombolja vagy sajátítja ki a térség zsidó régészeti lelőhelyeit – állítják izraeli szakértők –, ezzel próbálva gyengíteni a zsidó nép ókori kapcsolódását a régióhoz.
Raviv szerint az új királyi palota felfedezése „még csak a kezdet”.
A kutatók úgy vélik, Alexandrium további titkokat rejt, és a következő szezonban újabb áttörések várhatók.
„Reméljük, hogy még sokkal többet fogunk feltárni” – mondta a TPS-IL-nek.
- 06:13
2025. január 25. - 10:00
2025. május 28. - 21:00
2021. december 9.
