Mohamed bin Abdulrahman Al Thani katari miniszterelnök a Doha Fórumon világossá tette: a jelenlegi gázai helyzetet Doha nem tekinti tűzszünetnek. Szerinte valódi tűzszünetről csak akkor lehet beszélni, ha Izrael maradéktalanul kivonul az egész Gázai övezetből, helyreáll a stabilitás, és a civil lakosok szabadon közlekedhetnek. Úgy fogalmazott, hogy ami jelenleg zajlik, „mindössze egy szünet”, amely messze van attól, hogy valódi rendezést jelentsen.
A katari vezető utalt arra is, hogy a Gázára vonatkozó amerikai béketerv – Donald Trump úgynevezett második fázisú rendezési kezdeményezése – hamarosan életbe léphet, de Doha szerint ez csak átmeneti megoldás lehet, hiszen a konfliktus gyökere nem kizárólag Gázában, hanem a Ciszjordániában és a palesztin államiság hiányában rejlik.
Katar ismét hangsúlyozta: a tartós megállapodás érdekében olyan politikai folyamatra van szükség, amely a palesztin állam létrejöttéhez vezet.
Ankara feltételekhez kötné a Hamász lefegyverzését
A fórumon felszólalt Törökország külügyminisztere, Hakan Fidan is, aki szerint irreális elvárás lenne, hogy a Hamász fegyveres ereje már a tűzszünet első szakaszában feladja a harcot. Fidan álláspontja szerint a lefegyverzés csak akkor kezdődhet meg, ha Gázában már működik egy hiteles palesztin civil adminisztráció, megfelelően kiképzett rendőri erővel, amelyet az Egyesült Államok által tervezett Nemzetközi Stabilizációs Erő támogat.
A török diplomata elismerte: a nemzetközi erő létrehozásáról még számos kérdés tisztázatlan, így a részt vevő országok listája, a parancsnoki lánc és a mandátum részletei is.
Fidan arról is beszélt, hogy Ankara készen áll „mindent megtenni” a folyamat sikeréért, de arra a felvetésre továbbra sem adott egyenes választ, hogy Törökország küldene-e csapatokat Gázába.
Izrael korábban határozottan jelezte: nem engedi, hogy török katonák lépjenek be a palesztin területre, miután Ankara a háború kezdete óta a leghangosabb bírálói közé tartozik a zsidó államnak.
Washington gyors előrelépést akar, Egyiptom sürgeti a nemzetközi erőt
Egy magas rangú amerikai tisztviselő a The Times of Israelnek azt mondta: Washington két héten belül szeretné bejelenteni a második fázisra való áttérést, amelyben a Trump által felügyelt „Béketanács” venné át a folyamat irányítását, és életbe lépne a technokrata palesztin kormány.
A cél az, hogy a nemzetközi erő felállítása párhuzamosan haladjon a gázai önkormányzatiság újjászervezésével.
Eközben Badr Abdelatty egyiptomi külügyminiszter arra figyelmeztetett, hogy a Nemzetközi Stabilizációs Erőt „a lehető leghamarabb” telepíteni kell Gázában, mert szerinte Izrael „nap mint nap megsérti” a tűzszünetet. Kairó hangsúlyozza: a Rafah-i határátkelő nem válhat a palesztinok kitelepítésének eszközévé, és csak humanitárius célokra lehet felhasználni.
A nyolc muszlim ország – köztük Szaúd-Arábia, Katar, Egyiptom és az Egyesült Arab Emírségek – külügyminisztere közös nyilatkozatban utasította el Izrael kijelentését, hogy a határátkelőt csak egyirányú, Gázából Egyiptom felé tartó forgalomra nyitnák meg, mert szerintük ez felérne a palesztin lakosság „kényszerű áttelepítésével”.
Katar védi szerepét a Hamász vendéglátójaként
Al Thani a fórumon ismét megvédte Katar szerepét a Hamász vezetőinek otthont adó országként. Azt állította, hogy ez a közvetítői csatorna volt a kulcsa minden eddigi túsz- és tűzszüneti megállapodásnak. Szerinte azok az államok, amelyek hangosan bírálják Katart, rendszerint ugyanebből a csatornából profitálnak – ezzel egyértelműen Izraelre célzott.
A katari miniszterelnök szerint Doha nem foglal állást egyik fél mellett sem, hanem a tárgyalások fenntartását és a konfliktus lezárását tartja feladatának.
