Dr. Kornéli Beáta történész és Közel-Kelet kutató írása Ze’év Zsabotyinszkijről.
Idehaza Ze’év Zsabotyinszkij elméleteivel keveset foglalkozunk, pedig érdemes, nemcsak azért, mert a 20. századi zsidó és közel-keleti politikai gondolkodás egyik legeredetibb alakja, hanem azért is mert gondolatai általános érvényűek.
Zsabotinszkij aktualitása időszerűbb, mint valaha
Egyszerre volt irodalmár, filozófus, katonai stratéga, szervezőzseni és minden vitában a „nem-nagyon-szeretném-ellenfélként” típus. Munkássága különös keveréke a liberális elvek iránti rendíthetetlen hűségnek és a geopolitikai realizmus könyörtelen tisztaságának. Egyenlő természetességgel beszélt Dante költészetéről és a hadseregek mozgósítási logikájáról.
Megérteni Zsabotyinszkijt annyi, mint megérteni a modern izraeli stratégiai gondolkodás alapjait.
Sokan a Vasfal („Iron Wall”, 1923) esszéjét militarista kiáltványnak olvassák, de valóban egy mélyen emberi természetre épülő tételt fogalmazott meg benne.
A kiindulópont: egy nemzet sem mond le önként arról, amit sajátjának tart, főleg ha úgy érzi, hogy esélye van, hogy egy rivális törekvést pontos még egy rivális nemzeti cél megvalósulását. Tehát, amíg a másik fél azt hiszi, hogy visszafordíthatja az erőviszonyokat, nincs miről tárgyalni. Ezért kell egy kemény, áttörhetetlen politikai–katonai fal, amely mögött a zsidó közösség biztonságban fejlődhet. A cél pedig, világossá tenni, hogy a zsidó állam katonailag nem állítható meg. Amikor ezzé válik, csak akkor jöhet el a kompromisszum ideje.
Amit Zsabotyinszkij „Vasfalnak” hívott, azt ma elrettentésnek, aszimmetrikus tárgyalási feltételnek, vagy pozitív békeerőegyensúlynak mondanák. „Béke csak akkor lehetséges, ha a másik fél meggyőződik róla, hogy a háborút nem tudja megnyerni.”
Zsabotinszkij stratégiája
Zsabotyinszkij számára a stratégia nem cinizmus volt, hanem egyfajta morális kötelesség: a józan gondolkodás krédója.
1. Az önvédelem, mint erkölcsi alapelv
Ő maga szervezte a zsidó légiót az első világháború idején, és meggyőződéssel vallotta: egy népnek nemcsak joga, hanem kötelessége is, hogy képes legyen saját védelmére. Erkölcsi értelemben ugyanis a védelem hiánya a kiszolgáltatott intézményesítése. A védelemhez szükséges erő nem az agresszió előszobája, hanem a szabadság biztosítéka.
2. A felkészülés elsődlegessége
A későbbi izraeli katonai doktrína (Ben-Gurion „kis hadsereg, nagy ütés” koncepciója; a gyors mozgósításra épülő; az offenzív-defenzív gondolkodás) mind visszhangozza Zsabotyinszkij elveit: „Aki nem számol a legrosszabb eshetőséggel, nyitva hagyja az ajtót előtte.”
3. A tisztességes erőfölény
Az erkölcsös politika nem az erő hiánya, hanem az arányos, nyílt és határozott erőn alapuló viszony. Az erő ugyanis stabilizál. A gyengeség ösztönzi a támadást és az irracionalitást.
4. Liberális elvek, kőkemény gerinccel
Zsabotyinszkij alapvetően liberális szemléletet vallott. Számára a szabadságjogok, a szólásszabadság, a jogállamiság és a kisebbségek kollektív jogai nem alkualapok voltak, hanem megkerülhetetlen erkölcsi elvek. A szabadság nem alkukérdés.
Egy izraeli gondolkodó öröksége
Zsabotyinszkij öröksége nem elmélet, hanem működő valóság. A modern izraeli állam stratégiai kultúrája — a gyors mozgósítás, az elrettentés-központú gondolkodás, a béketárgyalások realista keretfeltételei, a kisebbségi jogok hangsúlyozása, az önvédelem erkölcsi kötelessége — mind-mind Zsabotyinszkij elméletének mély nyomait viseli.
Ironikus módon történelmi igaza nem metafizikából, hanem hétköznapi emberismeretből fakadt. Abból a látásból, hogy az ember és így a nép — küzd, fél, vár és ragaszkodik, vagy ezer éve.
Nem arról beszélt, milyen legyen a világ; arról beszélt, milyen valóban, és hogyan lehet benne méltósággal élni. Ezért hangzik ma is aktuálisan. És ezért érdemes még mindig olvasni, nemcsak Izrael viszonylatában, mert a józan gondolkodás ilyen elegáns.
Ezt a cikket szerkesztőségünk a sábát beállta előtt készítette és előre időzítve jelent meg az oldalon.
Ez az írás eredetileg a Kalandos Közel-Kelet oldalán jelent meg. Kornéli Beáta további írásai itt olvashatóak.
dr. Kornéli Beáta összes cikkét elolvashatja itt.
A véleménycikkek nem feltétlenül tükrözik a Neokohn szerkesztőségének az álláspontját.






