Egy új tanulmány arra figyelmeztet, hogy Európa nehezen tudna elegendő katonát mozgósítani vagy gyorsan elegendő fegyvert gyártani egy Oroszországgal való közvetlen háború esetén.
A francia Nemzetközi Kapcsolatok Intézete (IFRI), egy vezető think tank, kiemelte Európa gyengeségeit egy Oroszországgal való intenzív háborús konfliktus esetén, amelyet a szerzők „hosszú távú fenyegetésnek” neveznek.
Európa pácban lenne egy háború esetén?
Európának politikai akaratot és „koherens védelmi gazdasági stratégiát” kell tanúsítania, hogy felkészüljön egy esetleges, Oroszországgal való konfrontációra az elkövetkező öt évben – áll a „Európa-Oroszország: a hatalmi egyensúly áttekintése” című tanulmányban.
Thomas Gomart, az IFRI igazgatója az AFP-nek elmondta, hogy fontos „felismerni erősségeinket és gyengeségeinket”, rámutatva Európa „kritikus katonai hiányosságaira”.
„Az európai országok rendelkeznek a szükséges potenciállal, azaz a gazdasági erőforrásokkal, katonai képességekkel és technológiai know-how-val ahhoz, hogy 2030-ig szembeszálljanak Oroszországgal, feltéve – és ez nyilvánvalóan a legfontosabb szó – hogy politikai akaratot tanúsítanak” – mondta.
Mint ismert, az EU-országok növelik katonai kiadásaikat annak érdekében, hogy visszarettentsék Oroszországot, mióta Vlagyimir Putyin 2022 februárjában teljes körű inváziót indított Ukrajna ellen. A múlt hónapban Fabien Mandon, Franciaország vezérkari főnöke kijelentette, hogy az országnak fel kell készülnie a következő három-négy évben egy Oroszországgal való összecsapásra, amely „kísértésbe eshet, hogy folytassa a háborút a mi kontinensünkön”.
„Hat ország vállán nyugodna minden”
Bár Európa előnyben van Oroszországgal szemben a légi és tengeri haderő terén, szárazföldi hadereje „kritikus hiányosságokkal küzd a tartalékok és a lőszer-készletek terén” – áll a tanulmányban, amely Moszkva csapatok mozgósításában szerzett tapasztalataira is rámutat.
„Okunk van kételkedni számos európai erő politikai, stratégiai és operatív rendelkezésre állásában egy konfrontációs forgatókönyv esetén”
– olvasható a tanulmányban.
„2025-től a 30 európai NATO- vagy EU-tagállam közül 20-nak kevesebb mint 15 000 fős hivatásos szárazföldi hadereje van” – teszi hozzá a tanulmány. „Kivéve néhány frontállamot, amelyek mozgósíthatják a tartalékosokat és a nemzetőrséget a saját területükön, a többiek nem tudnak többet létrehozni néhány zászlóaljnál.”
A tanulmány szerint a nagy egységek jelentős része „talán hat ország” vállán nyugodna, köztük Franciaországén, Nagy-Britanniáén és Németországén. Európa emellett nehezen tudja a megnövekedett katonai kiadásokat „kézzelfogható ipari fellendüléssé” alakítani, példaként a rakétaszektort említve. Az európai védelmi cégeknél leadott átlagos éves megrendelések száma ugyanis általában alig haladja meg a néhány százat a támadó fegyverek esetében, és alig éri el az ezret a légi és rakétavédelmi elfogóeszközök esetében.
„Az ilyen megrendelések szomorú képet festenek az európai rakétagyártási kapacitásról”
– írják a tanulmány szerzői. „Ez messze elmarad attól, ami egy Oroszországgal való katonai konfrontációhoz szükséges lenne.”
„Ukrajna mutatja az utat”
A szerzők szerint Európának továbbra is támogatnia kell Ukrajnát, amely „páratlan tapasztalatokat szerzett a hagyományos hadviselésben”, és integrálnia kell azt a kontinens biztonsági infrastruktúrájába. Európa biztonsága két pilléren nyugszik:
az Egyesült Államok NATO iránti elkötelezettségén és Ukrajna harctéri sikerein
– vélik a szerzők.
„Mivel Ukrajna sikeresen ellenáll az ország létezését fenyegető orosz veszélynek, utat mutat Európa többi részének, amelynek biztonsága ma már szinte ugyanolyan mértékben függ tőle, mint fordítva” – jegyzik meg.
„Ha azonban az Egyesült Államok elkötelezettsége Európa biztonsága iránt megingana, vagy az ukrán ellenállás összeomlana, akkor a közvetlen katonai konfrontáció Oroszországgal jelentősen megnövekedne”.
A szerzők szerint függetlenül attól, hogy kitör-e nagyszabású konfrontáció Oroszországgal, Európa továbbra is „tartós orosz hibrid háborúval” szembesül majd, amely dezinformáció, titkos akciók és kibertámadások formájában nyilvánul meg.
„Európa reakciója eddig nagyrészt védekező és túlságosan óvatos volt” – áll a tanulmányban. „Most keményebbnek kell lennie.”
Kép: Wikimedia Commons/United States Army
- 16:35
2022. szeptember 21. - 21:002022. szeptember 29.
- 14:002024. május 24.
