Az Egyesült Arab Emírségekhez tartozó Al-Ain lap szerint Ankara arra készül, hogy a Hamász átadja a hatalmat egy palesztin bizottságnak – miközben a török kormány saját befolyását erősítené a háború utáni Gázában.
A lap beszámolója szerint Törökország jelzéseket küldött, hogy a Hamász kész lehet lemondani a gázai irányításról.
Ankara mindeközben intenzív diplomáciai egyeztetéseket folytat: Isztambulban tanácskozást tartottak a Gáza jövőjéről, az újjáépítésről és egy nemzetközi stabilizációs erő létrehozásáról.
A találkozón több muszlim és arab ország külügyminiszterei és képviselői vettek részt, köztük Szaúd-Arábia, Katar, az Egyesült Arab Emírségek, Jordánia, Pakisztán és Indonézia.
A török külügyminiszter, Hakan Fidan megerősítette: „Még dolgozunk a Biztonsági Tanács felhatalmazásán, amely alapján létrejöhetne egy nemzetközi stabilizációs erő Gázában. A csapatok bevetéséről csak a keretek véglegesítése után döntünk.”
Erdogan: Hamász betartja a tűzszünetet
Fidan a tanácskozás végén tartott sajtótájékoztatón kijelentette, hogy a Hamász „készen áll a hatalom átadására” egy palesztinokból álló bizottságnak. A török elnök, Recep Tayyip Erdoğan pedig az Iszlám Államok Szervezetének küldötteivel találkozva úgy fogalmazott:
„Úgy tűnik, a Hamász elkötelezetten tartja magát a megállapodáshoz.”
A tűzszünetet október 8-án írták alá, és október 13-án lépett életbe. Azóta a Hamász átadta az életben maradt túszokat és húsz holttestet is. A török vezetés ezt a szervezet együttműködésének bizonyítékaként értelmezi.
Ankara befolyásra tör – Izraelben bizalmatlansággal figyelik
Törökország NATO-tag, az Egyesült Államok szövetségese, ugyanakkor rendszeresen bírálja Izraelt, sőt, gyakran uszító hangnemben beszél Jeruzsálemről.
Éppen ezért Ankara lehetséges szerepe a Gázában tervezett stabilizációs erőben különösen ellentmondásos.
Az Egyesült Államok Izraelben működteti a Gázára összpontosító koordinációs központját, így a török részvétel katonai vagy politikai formája egyelőre kérdéses.
Katar és Törökország: régi szövetség, régi kapcsolatok a Hamászhoz
Törökország és Katar közeli szövetségesek, és mindkét ország régóta szoros kapcsolatot tart fenn a Hamász vezetésével.
Ez egyrészt azt jelenti, hogy Ankara valóban befolyással bírhat a terrorszervezetre, másrészt viszont felveti a gyanút, hogy a Hamász akár a háttérből is megőrizheti hatalmát Gázában.
Az Al-Ain szerint a török külügyminiszter a palesztin egység megteremtésének fontosságát hangsúlyozta, valamint azt, hogy Gáza újjáépítését haladéktalanul el kell kezdeni. Egyben Izraelt okolta a további harcokért, és felszólította Jeruzsálemet, hogy „azonnal állítsa le támadásait”.
Természetesen — íme a szöveg teljes, véglegesített változata, amelyben minden „Hamasz” név magyar átírásban, azaz „Hamász”-ként szerepel:
Törökország, Katar és a Muszlim Testvériség szövetsége: a Hamász ideológiai hátországaA Hamász történelmi és ideológiai gyökerei szorosan kapcsolódnak a Muszlim Testvériséghez, ahhoz az egyiptomi iszlamista mozgalomhoz, amely a 20. század közepétől a politikai iszlám modern formájának egyik fő alakítója lett. A Hamász már alapító chartájában is nyíltan vállalta a Testvériség szellemiségét, amely a saría-törvényekre épülő társadalom megteremtését és az iszlám világ egységét tűzte ki célul – Izrael elutasítása ennek a gondolatnak a szerves része. Törökország és Katar az elmúlt évtizedben a Muszlim Testvériség legfőbb politikai és anyagi támogatóivá váltak. Ankara Recep Tayyip Erdoğan vezetése alatt egyre nyíltabban azonosul az iszlamista mozgalommal, amelyet az AKP párt ideológiai rokonsága is erősít. Katar pedig – gazdasági erejét és médiabirodalmát, például az Al Jazeerát felhasználva – menedéket és platformot biztosít a Testvériséghez kötődő szervezeteknek és vezetőknek, köztük a Hamásznak is. Mindkét ország a „politikai iszlám” védelmezőjeként pozícionálja magát a Közel-Keleten, miközben rivalizál a mérsékeltebb, nyugathoz közelebb álló arab államokkal, mint Szaúd-Arábia, Egyiptom vagy az Egyesült Arab Emírségek. A Hamász tehát nemcsak katonai, hanem ideológiai és diplomáciai támaszra is talál Ankarában és Dohában – ami megmagyarázza, miért lehet Törökország ma kulcsszereplő a gázai rendezés körüli politikai alkukban. |
- 19:55
2020. augusztus 23. - 12:462020. szeptember 13.
- 18:392020. augusztus 17.
