Washington az ENSZ Biztonsági Tanácsában egy olyan határozattervezetet terjesztett elő, amely az Egyesült Államok és regionális partnerei számára adna felhatalmazást Gáza ideiglenes irányítására és biztonságának garantálására. A tervek szerint az „International Stabilization Force” már 2026 januárjában megkezdheti működését.
Az Egyesült Államok hétfőn határozattervezetet kezdett köröztetni az ENSZ Biztonsági Tanácsában, amely széleskörű mandátumot adna Washingtonnak és szövetségeseinek Gáza kormányzására és biztonságának fenntartására legalább két évig – értesült az Axios.
A javaslat értelmében az Amerikai Egyesült Államok januártól létrehozná az International Stabilization Force (ISF) nevű többnemzetiségű békeerőt, amely a gázai övezet demilitarizálásáért és pacifikálásáért felelne.
A tervezet szerint az ISF feladata lenne a katonai, terrorista és támadó infrastruktúra felszámolása, a nem-állami fegyveres szervezetek leszerelése, valamint a határok biztosítása Izrael és Egyiptom felé.
Emellett az erő védelmet nyújtana a palesztin civileknek és humanitárius folyosóknak, valamint kiképezné az új palesztin rendőrséget, amely később a helyi biztonsági feladatokat venné át.
„Béketanács” – új átmeneti kormányzat Gázában
A határozattervezet létrehozná a Board of Peace (Béketanács) nevű testületet, amely átmeneti irányító szervként működne Gázában, felügyelve az újjáépítést, a közigazgatást és a finanszírozást.
A testület feladata, hogy felügyelje egy palesztin technokrata bizottság munkáját, amely a gázai polgári közigazgatás napi működéséért felelne.
A Board of Peace addig maradna hatalmon, amíg az ENSZ és az Egyesült Államok szerint a Palesztin Hatóság nem hajtja végre a szükséges reformokat.
A Béketanács „egységes parancsnoki lánc” alatt működne, amelyet az amerikai javaslat szerint Tony Blair volt brit miniszterelnök vezethetne. Az ISF az izraeli és egyiptomi hatóságokkal szoros együttműködésben dolgozna.
Csak a jóváhagyott szervezetek juthatnának be Gázába
A tervezet szerint humanitárius segélyt kizárólag olyan szervezetek szállíthatnának Gázába, amelyek együttműködnek a Béketanáccsal, beleértve az ENSZ-t, a Vöröskeresztet és a Vörös Félholdat.
Azok a szervezetek, amelyekről bebizonyosodik, hogy a Hamászhoz irányítanak forrásokat vagy fegyvereket, kitiltásra kerülnének az övezetből.
Nemzetközi támogatás és óvatos szkepszis
A tervet Jordánia és Németország is támogatta, hangsúlyozva, hogy az ISF-nek ENSZ-felhatalmazásra van szüksége ahhoz, hogy az országok katonai erőt küldjenek a misszióba.
A német külügyminiszter, Johann Wadephul, a bahreini Manama Dialogue konferencián kijelentette:
„A küldetésnek világos nemzetközi jogi alapokra kell épülnie – ez kulcsfontosságú minden olyan ország számára, amely hajlandó katonákat küldeni.”
Ayman Szafadi, Jordánia külügyminisztere hozzátette:
„Ha a Stabilizációs Erőnek valóban sikerre kell vinnie a feladatát, akkor Biztonsági Tanácsi mandátumra van szüksége.
Ez teszi lehetővé, hogy a nemzetközi erő és a palesztin biztonsági erők összehangoltan működjenek.”
Aggodalom a részvétel miatt: „senki nem akar fegyverrel járőrözni Gázában”
Abdullah jordán király korábban a BBC-nek úgy nyilatkozott: ha a Stabilizációs Erő feladata a Hamász lefegyverzése lesz, „senki sem fogja vállalni a részvételt”.
„Ha Gázában fegyverrel járőröző csapatokra van szükség, az olyan helyzet, amiben egy ország sem akar részt venni”
– fogalmazott a király.
Diplomáciai források szerint több ország – köztük európai és ázsiai partnerek – csak akkor vennének részt a misszióban, ha nem kellene közvetlenül harcolniuk a Hamász fegyvereseivel.
Kik küldhetnek katonákat Gázába?
Az Israel Hayom izraeli lap október 24-i jelentése szerint Azerbajdzsán és Indonézia lehetnek az ISF vezető katonai hozzájárulói.
Trump október 25-én, a katari emírrel, Tamím bin Hamad Ál Szánival folytatott tárgyalásán azt is elmondta, hogy Katar jelezte hajlandóságát katonai részvételre.
Ezzel szemben Benjamin Netanjahu izraeli miniszterelnök kijelentette:
Törökország részvétele kizárt, Jeruzsálem számára ez „vörös vonal”.
Izrael szerint Ankara és Doha instabilizáló tényezők, míg Trump személyesen is jó kapcsolatokat ápol a két országgal, és fontos regionális szereplőként tekint rájuk.
Új korszak a gázai rendezésben
A tervezet elfogadása esetén Gáza de facto amerikai felügyelet alá kerülhet legalább két évre, miközben megkezdődne az újjáépítés, a demilitarizáció és a politikai átmenet folyamata. A Fehér Ház szerint a cél egy „stabil, terrormentes és gazdaságilag életképes Gáza”.
- 08:30
2024. március 22. - 12:002021. május 20.
- 08:512021. május 20.
