A júniusi izraeli–amerikai légihadjárat súlyos csapást mért Irán katonai képességeire, különösen a ballisztikus és nukleáris programra. Most azonban Észak-Korea – Kína és Oroszország hallgatólagos támogatásával – segíti az Iráni Forradalmi Gárdát a veszteségek helyreállításában. A két ország közötti katonai együttműködés évtizedekre nyúlik vissza, és új szintre lépett a 2025-ös háború után.
A 2025. június 13–20. között végrehajtott izraeli légierő-hadművelet megsemmisítette Irán ballisztikus arzenáljának jelentős részét, amely kínai, orosz és észak-koreai technológiákra épült. Az izraeli F–15-ösök, F–16-osok és F–35-ösök célzott csapásai megbénították az iráni légierőt és semlegesítették az orosz és kínai eredetű légvédelmi rendszereket.
Ezzel megnyílt az út a június 21-i amerikai bombázások előtt, amelyek három fő iráni nukleáris létesítményt semmisítettek meg – gyakorlatilag ellenállás nélkül.
A hadművelet a második világháború óta a legösszetettebb légierő-akcióként vonult be a hadtörténetbe.
A támadás világszinten megrendítette Oroszország, Kína és Észak-Korea katonai tekintélyét, mivel feltárta technológiai rendszereik sebezhetőségét. A konfliktus az Egyesült Államok katonai fölényét és fegyverrendszereinek (különösen az amerikai vadászrepülőknek) a technikai fölényét is látványosan megerősítette.
Észak-Korea a háttérben: Irán újjáépítése megkezdődött
A háborút követően Észak-Korea, Kína és Oroszország napi szinten dolgozik azon, hogy helyreállítsa és továbbfejlessze Irán ballisztikus rakétáit, légvédelmét, légierejét és nukleáris infrastruktúráját.
A Forradalmi Gárda lett az együttműködés fő csatornája, amelyen keresztül északi szakértők érkeztek Iránba, míg iráni tisztek Pyongyangban kaptak kiképzést.
A két ország katonai kapcsolata nem új keletű: már az 1980–1988-as iráni–iraki háború idején indult, és azóta is töretlen.
A technológiai transzfer azóta is Észak-Korea irányából történik, a rakétatervezés, hajtómű-technológia, szilárd üzemanyag-fejlesztés és visszatérő egységek konstrukciója terén.
Az iráni rakéták – például a Saháb–3, az Emád vagy a Gadr – közvetlenül a koreai No Dong típusból fejlődtek ki. A 2025-ös izraeli csapások után az iráni vezetés új összeszerelő- és kutatóüzemek építésébe kezdett, részben északi technikai irányítással.
Tanulva Izrael háborúiból: föld alatti erődök és titkos hálózatok
Az izraeli tapasztalatok – különösen a Gázában vívott háború – azt mutatták, hogy a föld alatti létesítmények kulcsfontosságúak a túléléshez.
Irán most ezt a modellt Észak-Korea segítségével valósítja meg: a koreai mérnökök mély föld alatti alagutakat és bunkerrendszereket terveznek, hasonlóakat azokhoz, amelyek Pyongyang katonai központjait is védik az 1950-es évek óta.
Ezek a komplexumok ballisztikus rakéták és urándúsító létesítmények elrejtésére is alkalmasak lehetnek, ezzel szinte sebezhetetlenné téve Irán stratégiai infrastruktúráját.
A nukleáris program újjáélesztése
Észak-Korea nemcsak a rakétatechnológiában, hanem Irán nukleáris törekvéseiben is kulcsszerepet játszik.
A TRT World Research Center is megerősítette, hogy Pyongyang nukleáris programja mintául szolgált Irán számára, és technológiai transzferek révén segítette az iráni centrifugák, urándúsítási rendszerek és reaktortechnológia fejlesztését.
A két ország kölcsönösen segíti egymást:
Irán centrifugákat és dúsítási berendezéseket biztosít Észak-Koreának, míg az északiak nukleáris tapasztalatokat, mérnöki know-how-t és kibervédelmi technológiát adnak cserébe.
Ezzel a partnerség szembe megy minden nemzetközi szankcióval, és komoly fenyegetést jelent a globális non-proliferációs rendszerre.
Az „Amerika-ellenes tengely”
Irán és Észak-Korea a világ legszigorúbban szankcionált államai, mégis közös érdekük az Egyesült Államok globális pozícióinak gyengítése.
Az FBI, a Belbiztonsági Minisztérium és az amerikai hírszerzés 2026-os fenyegetésértékelése szerint Irán Kínával és Oroszországgal együtt növeli terror-sejtek jelenlétét az Egyesült Államok területén.
Az iráni teokrácia vallási doktrínája – amely a „Nagy Sátán” (az Egyesült Államok) legyőzését hirdeti – összeér a koreai, kínai és orosz geopolitikai érdekkel.
Teherán emellett Latin-Amerikában is terjeszkedik, szoros együttműködésben Venezuelával, Kubával és Nicaraguával, valamint drogkartellekkel és pénzmosó hálózatokkal, amelyek fedezik katonai és hírszerzési műveleteit.
Washington tévútja: tárgyalás, nem rendszerváltás
Az Egyesült Államok évtizedeken át a tárgyalásos megoldásban bízott, gazdasági szankciókkal és diplomáciai megállapodásokkal próbálta visszafogni Iránt – mindeddig eredménytelenül.
Ez a politika visszaütött: Irán a térség rendőréből a globális terrorizmus és fegyvercsempészet központjává vált, és most Észak-Korea technológiájával újraépíti haderejét.
A washingtoni „türelem-stratégia” ezzel megerősítette az ajatollahok rendszerét, amely most a világ első apokaliptikus nukleáris hatalmává válhat – súlyos következményekkel nemcsak a Közel-Keletre, hanem az egész emberiségre nézve.
Az szerző Yoram Ettinger, izraeli kutató, diplomata, író, az amerikai-izraeli kapcsolatok, a közel-keleti ügyek és a zsidó-arab demográfia szakértője. Az írás az Arutz7 oldalán jelent meg.
- 10:00
2021. november 21. - 06:132022. március 6.
- 14:002023. január 22.
