Michael McCormick, a Harvard Egyetem középkori történésze szerint i.sz. 536 volt az emberiség történelmének legrosszabb éve – nem a pestisjárványok vagy a világháborúk idején, hanem egy titokzatos vulkánkitörés miatt, amely évekre sötétségbe és lehűlésbe borította a Földet.
A kutatások alapján a történelem legrosszabb évében egy izlandi vulkán hatalmas mennyiségű hamut és kénrészecskét juttatott a légkörbe, amely másfél éven át elhomályosította a napfényt Európa, a Közel-Kelet és Ázsia felett.
A történelem legsötétebb éve?
A korabeli krónikások szerint a nap „halvány volt, mint a hold”, a hőmérséklet több fokkal visszaesett, és éhínségek, járványok söpörtek végig a világon. Kínában nyári havazásról, Európában pedig kenyérhiányról számoltak be. Néhány évvel később, 541-ben bubópestis tört ki, amely a Bizánci Birodalom lakosságának felét elpusztította.
A tudósok ezt az időszakot nevezik a „késő antik kis jégkorszak” kezdetének, amely mintegy száz évig tartott. A jégmag- és faévgyűrű-vizsgálatok egyértelműen kimutatták a katasztrófa nyomait, ám a történészek között megoszlanak a vélemények a hatás valódi mértékéről.
Dr. Lee Mordechai, a Jeruzsálemi Héber Egyetem kutatója szerint a kortárs források nem világkatasztrófaként, inkább „szokatlan” jelenségként írták le az eseményt – szerinte a modern értelmezések inkább a mai félelmeinket tükrözik, legyen szó klímaváltozásról vagy a nukleáris tél lehetőségéről. A kutatók ugyanakkor figyelmeztetnek: az 536-os év tanulsága, hogy egyetlen vulkánkitörés is globális következményekkel járhat.
A közelmúlt eseményei – például az Etna, a Santorini vagy a Pinatubo aktivitása – is azt mutatják, hogy a természet egyetlen pillanat alatt képes átírni a történelmet.
„Az 536-hoz hasonló események emlékeztetnek bennünket arra, hogy a Föld még mindig képes meglepni minket” – fogalmazott Beverly Goodman-Chernov, a Haifai Egyetem geoarcheológusa.
Ezt a cikket szerkesztőségünk a sábát beállta előtt készítette és előre időzítve jelent meg az oldalon.
