Már az ELTE-re is beszivárgott a palesztinpárti gyűlölet.
Október 16-án tartotta volna angol nyelvű előadását az ELTE BTK egyik tantermében Alexander Yakobson, a Jeruzsálemi Héber Egyetem történésze. „Diverzitás és demokrácia az izraeli társadalomban” című, háromrészes kurzusnak ez lett volna az első alkalma. – adta hírül az eseményről beszámoló Szombat.
Provokációba fullad az izraeli történész ELTE-s előadása
A Szombat arról ír, hogy a helyszínen jelenlévő egyik szemtanú beszámolója szerint az előadáson körülbelül húsz hallgató vett részt, köztük öt, palesztin kendős (keffijés) személy. A kurzust szervező ELTE hebraisztika szak részéről Bíró Tamás köszöntötte a megjelenteket, majd átadta a szót az izraeli professzornak.
Yakobson azonban nem tudta elkezdeni az előadását, mert a palesztin kendős csoport hangos tiltakozásba kezdett.
Közülük egy lány különösen agresszívan viselkedett, és angolul kiabálva kijelentette, hogy nem fogja megengedni,
„hogy az egyetemen politikai propagandát folytassanak a népirtás mellett”.
A Szombat forrása szerint Yakobson professzor igyekezett párbeszédet kezdeményezni és vitakeretek között tartani az incidenset, ám kísérlete nem járt sikerrel. A szervezők ezt követően felszólították a rendzavarókat, hogy hagyják el a termet, de ők ennek nem tettek eleget, és a helyszínre hívott ELTE-s biztonsági őrök sem tudták rendezni a helyzetet.
Ezt követően a szervezők a dékáni hivatal útmutatását kérték abban, hogy szükség esetén kérhetnek-e hatósági beavatkozást. A hivatal válasza szerint, ha a helyzetet nem tudják házon belül megoldani, az előadást fel kell függeszteni. Végül így is történt – a zavarkeltők tehát elérték céljukat.
A Szombat értesülései szerint a kurzus további részeit ezután online formában fogják megtartani.
A Szombat eredeti cikke az ELTE-n történt incidensről készült videóval együtt itt tekinthető meg.
Ki a provokátorok által megzavart izraeli történész?
Alexander Yakobson Moszkvában született 1959-ben, 1973-ban vándorolt ki Izraelbe. Diplomáit történelemből, politikatudományból és ókori történelemből a Jeruzsálemi Héber Egyetemen szerezte. Miután nyolc évig politikai tanácsadóként és asszisztensként dolgozott egy miniszter és Kneszet-képviselő mellett, a Kölni Egyetemen volt posztdoktor, majd a Haifai Egyetemen oktató. 1998-ban tért vissza a Héber Egyetemre, ahol azóta ókori történelmet ad elő. Fő kutatási területe a demokrácia, a közvélemény és a társadalmi rétegek részvétele a politikában, valamint a választások a klasszikus világban, elsősorban a kései római köztársasági korban. Jelenleg a korai császársággal is foglalkozik. Ezzel egyidőben kutatja a kortárs demokráciákat, a nemzeti identitásokat, a nemzetállamokat és a kisebbségi jogokat – Izraelben és a nyugati demokráciákban egyaránt. Több mint két évtizede jelennek meg a publicisztikái a Ha’aretz című napilapban.
Számos tanulmánya mellett megjelent fő művei: Elections and Electioneering in Rome: A Study in the Political System of the Late Republic (Historia Einzelschriften, Steiner Verlag, Stuttgart 1999); Israel and the Family of Nations: Jewish Nation-State and Human Rights (társszerzőként, Schocken, Tel Aviv 2003, héberül; francia kiadás: 2006, angol kiadás: 2009); Nations: The Long History and Deep Roots of Political Ethnicity and Nationalism (társszerzőként, Cambridge University Press, Cambridge 2013).
Hende Olivér összes cikkét elolvashatja itt.
