Az ír kormány visszakozik az izraeli „települések” elleni tervezett gazdasági szankciókból, miután amerikai multinacionális cégek – köztük technológiai és gyógyszeripari óriások – erős nyomást gyakoroltak Dublinra. A korábban radikálisnak ígért törvényjavaslat így csak egyes termékekre fog vonatkozni, szolgáltatásokra nem – vagyis a lépés szimbolikus marad.
A Reuters értesülései szerint az ír kabinet több mint egyéves előkészítés után visszafogja az izraeli települések (a kormány szóhasználatában: „megszállt területeken lévő közösségek”) elleni kereskedelmi szankciókat. Az eredeti javaslat Írország világon elsőként tiltotta volna a Júdea és Szamária (Ciszjordánia) területéről származó áruk és szolgáltatások importját, még az Európai Unió egységes döntése előtt.
A tervezett lépés heves tiltakozást váltott ki nemcsak Izraelből, hanem az amerikai Kongresszusból, a nemzetközi üzleti lobbitól, és Írország legnagyobb vállalati szövetségétől, az IBEC-től is.
A multinacionális vállalatok – köztük több amerikai technológiai és gyógyszeripari cég, amelyek Írországban adóoptimalizált központokat működtetnek – attól tartottak, hogy a bojkott törvénybe iktatása az USA gazdasági megtorlását vonná maga után.
Egy dublini kormányzati forrás szerint „Washington üzenete egyértelmű volt: ne avatkozzatok be politikai alapon az amerikai cégek működésébe”.
Ír külügyér: csak árukra vonatkozhat a szankció
Simon Harris ír külügyminiszter a parlamentben közölte, hogy rövidesen jogi szakvéleményt kap arról, kiterjeszthető-e a tiltás a szolgáltatásokra is. Ugyanakkor jelezte: „nem biztos, hogy ez jogilag megvalósítható”, és ezért várhatóan csak az árucikkekre korlátozzák a törvényt.
A jelenlegi tervezet mindössze néhány tucat terméket érintene – főként mezőgazdasági árukat, például gyümölcsöt –, összesen évi mintegy 200 ezer euró értékben.
Politikai értelemben ez szimbolikus gesztus, gazdaságilag viszont jelentéktelen hatású.
A külügyminisztérium szóvivője a Reutersnek azt mondta: a törvényjavaslatot december közepéig vitatják meg, de a kormány továbbra is azt vallja, hogy az uniós szintű szankcióknak van valódi súlya.
Amerikai multik: „ne sodorják veszélybe az ír gazdaságot”
Az ír üzleti szféra aggodalommal figyelte a kormány lépéseit. Az IBEC szerint a szolgáltatásokra is kiterjesztett bojkott komoly kockázatot jelentene az olyan amerikai vállalatoknak, mint az Apple, Google, Meta vagy Pfizer, amelyek több tízezer ír munkahelyet biztosítanak.
„Az Egyesült Államok a legfontosabb befektetőnk, és semmilyen politikai gesztus nem érhet meg egy gazdasági háborút Washingtonnal”
– fogalmazott egy ír gazdasági vezető név nélkül.
Az amerikai diplomácia kulisszák mögött egyértelművé tette: a szankciók alkalmazása Izraellel szemben „rossz üzenetet küldene” a befektetőknek, és gyengítené Írország nemzetközi pozícióját.
Feszültségek Izraellel: az ír politika egyre ellenségesebb
Az ír–izraeli kapcsolatok az utóbbi időben példátlan mélységbe süllyedtek.
Simon Harris – aki 2024 tavaszán még miniszterelnökként lépett hivatalba – első beszédében egy szóval sem említette a Hamász által elrabolt izraeli túszokat, ami felháborodást váltott ki Jeruzsálemben.
Később Harris bírálta Izrael légicsapásait a libanoni Hezbollah célpontjai ellen, mondván, „Izrael sorozatosan semmibe veszi a nemzetközi jogot és az arányosság szabályait”.
Ezt követően Írország Spanyolországgal, Norvégiával és Szlovéniával együtt hivatalosan is elismerte a palesztin államot, amire Izrael bezárta dublini nagykövetségét, hivatkozva az ír kormány „ellenséges és elfogult” politikájára.
Diplomáciai szócsata: kölcsönös vádak antiszemitizmusról
Az izraeli nagykövetség bezárását követően Michael D. Higgins ír elnök élesen támadta Izraelt, és kijelentette, hogy az „ír nép antiszemitizmussal való vádolása súlyos rágalom és aljas sértés”.
Higgins odáig ment, hogy Netanjahut a „nemzetközi jog sorozatos megszegésével” és Libanon, Szíria szuverenitásának megsértésével vádolta, sőt azt is állította, hogy „Izrael településeket akar Egyiptomban”.
Az izraeli politikusok dühösen reagáltak: Gideon Száár külügyminiszter így fogalmazott:
„Higgins egy egyszerű antiszemita hazudozó.”
Az ír elnök a Holokauszt Emléknapon is bírálta Izraelt, aminek következtében Jeruzsálemben végképp megszakította a hivatalos kapcsolatokat Írországgal.
Puhagerincű ír kormány
Az ír kormány hangzatos anticionista retorikája most először ütközött a valós gazdasági érdekekkel. A multinacionális cégek és az amerikai nyomás hatékonyan lehűtötte Dublin politikai aktivizmusát.
A döntés világos üzenet: a nemzetközi politika nem a szlogenek, hanem a befektetések mentén működik. És Dublinban most újra felismerik, hogy az ír gazdaság jövője nem a Gázai-övezetben, hanem Silicon Valley-ben dől el.
