Spanyolország látványos gesztussal fordult szembe Washingtonnal és Jeruzsálemmel: megakadályozta, hogy az amerikai hadsereg fegyvereket szállítson Izraelnek a dél-spanyolországi támaszpontokon keresztül.
A fegyverszállítmány feltartóztatása újabb jele annak, hogy Spanyolország baloldali kormánya kész tevőlegesen is küzdeni Izrael ellen.
Spanyolország blokkolja az izraeli fegyverszállítmányt
Az El País hétfői beszámolója szerint az amerikai fegyverszállítmányokat nem engedték át a spanyolországi Rota (Cádiz) és a Morón de la Frontera (Sevilla) bázisokon. Bár a két létesítményt hivatalosan Washington és Madrid közösen használja, az amerikai hadsereg rendszeresen logisztikai központként alkalmazza őket a Közel-Kelet felé irányuló csapat- és fegyverszállításokhoz. Egy meg nem nevezett forrás a lapnak így fogalmazott:
„Rota és Morón nem hátsó kapu. Ezek spanyol szuverenitás alatt álló bázisok, spanyol parancsnok vezetésével. Ami ott történik, ahhoz Madrid engedélye szükséges.”
A spanyol kormány tavaly ősz óta leállította a fegyverexportot Izrael felé, idén májusban pedig hivatalosan is elismerte a palesztin államot. Pedro Sánchez kormánya nemrégiben több fegyverszerződést is felmondott izraeli cégekkel, a kabinet pedig nyíltan „népirtásnak” nevezte Izrael gázai hadműveleteit.
Ez a külpolitikai irányváltás most az amerikaiakkal kötött 1988-as védelmi megállapodásban is érezteti hatását: az egyezmény 25. cikke szerint minden vitatott küldetéshez – így fegyverszállítmányokhoz – a spanyol fél eseti engedélye szükséges.
A Közel-Kelet felé vezető út lezárul
Az Egyesült Államok eddig szabad kezet kapott a bázisokon, különösen a júniusi izraeli–iráni háború során, amikor 15 amerikai KC-135-ös tankergép indult innen az iráni célpontok bombázása előtt. A 2011-es kiegészítő jegyzőkönyv azonban szigorította a szabályokat: Washingtonnak immár részletesen be kell számolnia a szállítmányokról és azok célállomásáról.
Nem véletlen, hogy márciusban hat F–35-ös vadászgép az Azori-szigeteken állt meg tankolni, elkerülve a spanyol bázisokat.
Az amerikai külügyminisztérium szeptemberben kemény hangú nyilatkozatban reagált a spanyol lépésekre. Egy szóvivő szerint: „Mélyen aggasztó, hogy Spanyolország, egy NATO-tagállam, korlátozni próbálja az amerikai műveleteket, és hátat fordít Izraelnek éppen azon a napon, amikor palesztin terroristák hat embert gyilkoltak meg Jeruzsálemben. Ez a hozzáállás a terroristákat bátorítja.”
Újabb törés a nyugati szövetségben
Madrid lépése nemcsak az amerikai–spanyol kapcsolatokban okoz feszültséget, hanem újabb repedést mutat a nyugati szövetségi rendszerben is. Miközben az Egyesült Államok továbbra is stratégiai szövetségesként kezeli Izraelt, Spanyolország látványosan a palesztin narratívát erősíti.
Spanyolország az egyetlen NATO-tagállam, amely nyíltan elutasítja a katonai kiadások 5 százalékra emelését, miközben a szövetség többi tagja – amerikai nyomásra – fokozatosan vállalja a magasabb védelmi ráfordításokat.
Madrid makacssága éles bírálatokat váltott ki Washingtonból: Donald Trump elnöksége idején rendszeresen „potyautasnak” nevezte Spanyolországot, míg az amerikai kormányzat jelenleg is nyíltan kifogásolja, hogy a baloldali kabinet a saját haderejét gyengíti, miközben az Egyesült Államokra hárítaná a biztonsági terhek nagy részét.
