Az izraeli közélet egyik visszatérő kérdése, hogy mi történne, ha a zsidó állam hivatalosan is kiterjesztené szuverenitását Júdea és Szamária (a nemzetközi diskurzusban gyakran Ciszjordániaként hívott terület) felett. Ez a kérdés messze túlmutat a napi politikán: a zsidó történelem, a biztonság és a jövőbeli békekilátások szempontjából is sorsdöntő.
Júdea-Szamária jelenlegi közigazgatási státuszát az 1993–95-ös oslói egyezmények határozták meg, amelyek ideiglenes rendezésként osztották fel Júdeát és Szamáriát három részre:
A-terület
- A teljes közigazgatás és biztonsági ellenőrzés a Palesztin Hatóság kezében van.
- Ide tartoznak a nagyobb palesztin városok (pl. Ramallah, Nábulusz, Betlehem).
- A terület nagysága kb. 18% Júdea és Szamária teljes területéből.
B-terület
- Közigazgatásilag palesztin irányítás alatt áll, de a biztonsági kérdésekben izraeli–palesztin közös ellenőrzés érvényesül.
- Főként kisebb palesztin falvak alkotják.
- A teljes terület kb. 22%-át teszi ki.
C-terület
- Teljes izraeli polgári és katonai ellenőrzés alatt áll.
- Itt találhatók a zsidó települések, ipari övezetek, stratégiai területek és katonai bázisok, valamint jelentős, ritkán lakott vidékek.
- A legnagyobb rész: kb. 60% a teljes területből.
Ez a felosztás ideiglenesnek készült, de máig meghatározza a térség működését. Azok, akik Izrael szuverenitásának kiterjesztését javasolják, leginkább C és esetleg a B területeket kívánják Izrael szerves részeként látni.
Lakossági összetétel
A teljes lakosság Júdeában és Szamáriában kb. 2,8–3 millió arab és kb. 500–600 ezer zsidó (izraeli állampolgár). Az arab lakosság túlnyomó része az A- és B-területen él, míg a zsidó települések döntően a C-területen találhatók.
Fontos kiemelni: a C-terület sok helyen gyéren lakott, ugyanakkor stratégiailag kiemelt jelentőségű Izrael számára, hiszen innen lehet ellenőrizni a Jordán-völgyet és a fő közlekedési útvonalakat.
Mit jelentene a szuverenitás kiterjesztése?
Izrael számára a szuverenitás kiterjesztése Júdea és Szamária felett egyszerre jelentene történelmi igazságtételt és gyakorlati szükségszerűséget.
A biztonság szempontjából világos és egyértelmű keretet adna az izraeli hadsereg jelenlétének, amely ma is kulcsszerepet játszik a terrorizmus visszaszorításában.
Megszűnne a jogi bizonytalanság, és Izrael tartósan ellenőrizhetné azokat a stratégiai pontokat – például a Jordán-völgyet és a fő közlekedési útvonalakat –, amelyek nélkülözhetetlenek az ország védelméhez. Ugyanakkor a lépés megerősítené a zsidó nép történelmi kapcsolatát a bibliai pátriárkák földjével, hiszen Júdea és Szamária városai, mint Hebron vagy Betlehem, a zsidó civilizáció bölcsőjének számítanak.
A szuverenitás kiterjesztése ezen felül rendezné a több százezer izraeli állampolgár helyzetét, akik jelenleg vitatott jogállású településeken élnek, és lehetővé tenné számukra, hogy teljes jogú izraeli városok lakóiként élhessenek.
Nem utolsósorban gazdasági előnyöket is hozna: a C-terület ipari, mezőgazdasági és nyersanyag-potenciálja kiaknázva munkahelyeket teremthetne, és fejlődést biztosíthatna nemcsak az izraeli települések, hanem a helyi arab közösségek számára is.
Izrael szuverenitásának kiterjesztése Júdea és Szamária felett nemcsak jogi lépés lenne, hanem történelmi igazságtétel és biztonsági szükségszerűség is. A terület felosztása (A, B, C) jelenleg mesterséges és ideiglenes állapotot konzervál. Egy világos, izraeli szuverenitás alá vont rendezés erősíthetné az ország biztonságát, rendezhetné a több százezer izraeli állampolgár helyzetét, és hozzájárulhatna ahhoz, hogy a térség hosszú távon stabilabb és kiszámíthatóbb legyen.
