Ez az egyik legnagyobb bizánci kori kincslelet, amelyet Izraelben találtak a régészek.
Régészek ritka bizánci kori aranykincset tártak fel az izraeli Galilea régióban található Susita Nemzeti Parkban, amely új fényt vet a régió történelmére a zűrzavaros szászánida-perzsa inváziók idején – jelentette be csütörtökön az Izraeli Természetvédelmi és Parkügyi Hatóság.
Rendkívüli bizánci aranykincset találnak a régészet
A 2025 július végén történt felfedezés során 97 aranyérmét és több tucat, gyöngyökkel, féldrágakövekkel és üveggel díszített, bonyolult kivitelű arany fülbevalót találtak. Az érmék között található egy különösen ritka darab is, amelyet Cipruson vertek 610 körül, Phókasz császár elleni lázadás idején.
„Ez az egyik legnagyobb bizánci kori kincslelet, amelyet Izraelben találtak, és egyedisége abban rejlik, hogy különböző császárok korából származó ékszerek és aranyérmék találhatók benne”
– mondta Dr. Michael Eisenberg, a feltárási expedíció társszervezője és a Haifai Egyetem Zinman Régészeti Intézetének kutatója.
Eisenberg megjegyezte, hogy néhány érmén még mindig láthatók azoknak a szövetzsákoknak a darabjai, amelyekben eltemették őket, ami rendkívüli bepillantást enged a korszak szokásaiba.
A felfedezés véletlenül történt, amikor Eddie Lipsman, a csapatot segítő fémdetektoros operátor fémet észlelt egy nagy kő közelében.
„A készülék megőrült, nem tudtam elhinni – egymás után kezdtek előkerülni az aranyérmék”
– emlékezett vissza Lipsman. A csapat gondosan feltárta a területet, és miután megbizonyosodott arról, hogy nincs több tárgy, elkezdte katalogizálni és tanulmányozni a kincset.
Az érmék Jusztinosz császár (518–527) uralkodásától egészen Hérakleiosz császár (610–613) korai éveiig származnak.
„Az arany nemesfém, és amikor körülbelül 1400 éves, újszerű állapotú érméket és ékszereket találunk, az ritka élmény”
– tette hozzá Eisenberg.
Dr. Arleta Koblewska, a feltárás társszervezője különös csodálatát fejezte ki az ékszerek iránt. „A fülbevalók jelentették számomra a legnagyobb meglepetést. Finom aranyművesség, amely féldrágaköveket és gyöngyöket kombinál – remélem, hogy a mai aranyművesek újraalkotják ezt a szépséget” – mondta a régész.
A felfedezés több, mint egy kincslelet. „Ez a rendkívüli kincs ritka bepillantást enged a bizánci Galilea politikájába, gazdagságába és mindennapi életébe, megvilágítva egy olyan időszakot, amelynek zűrzavaros és kulturális gazdagságát hosszú ideig elrejtette a történelem” – tette hozzá Eisenberg.
A korai kereszténység kiemelkedő központja
Susita, amely keletről néz a Galileai tóra, a bizánci időszakban kiemelkedő keresztény központ volt, püspöki székhelyként szolgált, és legalább hét aktív templom működött itt.
A Haifai Egyetem csapata 26 éve végez ásatásokat a helyszínen, és feltárta a szászánida hódítás nyomait, többek között a mártír Theodoros templomának felgyújtását. Ezek a leletek alátámasztják azt az elméletet, hogy a régió zsidó közösségei a szászánida hadsereg oldalán vettek részt a bizánci uralom elleni felkelésekben. Dr. Dror Ben-Joszef, az Izraeli Természetvédelmi és Parkügyi Hatóság északi körzetének örökségvédelmi felügyelője elmagyarázta a helyszín tágabb jelentőségét.
„Susita története tanulságos a kultúra és a vallás áramlatairól és áramlatainak mellékáramlatairól, amelyek egyidejűleg voltak jelen az országban, valamint a lakosság sokszínűségéről”
– mondta.
„Ahhoz, hogy megértsük a terület mintegy 1400 évvel ezelőtti összetettségét, elég felmászni a Susita-hegyre, és nyugat felé, Tiberiasra – a zsidó városra – nézni. Míg Susitában hét templom köré gazdag keresztény közösség alakult ki, Tiberias lakói a zsinagógák köré épülő zsidó életmódot folytatták.”
- 16:00
2022. október 4. - 18:00
2025. március 11. - 11:302022. december 5.
