Izrael Hamász feletti győzelme kulcsfontosságú nem csak a régió, de az egész világ számára.
A Jeruzsálemi Stratégiai és Biztonsági Intézet (JISS) szakértői egy webináriumon hangsúlyozták: Izraelnek „kiütéses győzelmet” kell aratnia a Hamász felett, vagyis el kell űznie a terrorszervezetet Gázából.
A Hamász győztes illúziója
Efraim Inbar professzor, a JISS korábbi vezetője szerint bár az izraeli hadsereg jelentős katonai sikereket ért el, Izrael még nem mondhatja magát győztesnek a Hamász elleni konfliktusban. Bár a Hamász már nem jelent azonnali fenyegetést, elvesztette területei jelentős részét, mégis továbbra is uralja Gázavárost, és közel két éve képes „ellenállásként” eladni helyzetét, propagandájában pedig jelenleg is győztesnek tűnik.
Inbar hangsúlyozta, hogy a háború nem „pontozással” nyerhető meg, hanem csak akkor tekinthető győzelemnek, ha a Hamász fegyveresei elhagyják Gázát, hasonlóan a PFSZ libanoni kiszorításához 1982-ben. Kiemelte, hogy a konfliktus két oldalról mérhető:
ki tud nagyobb fájdalmat okozni és ki tud többet elviselni, és rámutatott, hogy a Hamász és a Hezbollah a gyenge Izrael képét igyekszik terjeszteni, amit az izraeli belpolitikai megosztottság is erősít.
Inbar szerint csak egyértelmű gázai győzelem változtathatja meg a palesztin gondolkodást, erősítheti az Izraelhez kötődő arab államokat, és üzenetet küldhet a világnak Izrael rendíthetetlen szerepéről a nyugati civilizáció védelmében.
A kiütéses győzelem terve
Gabi Siboni tartalékos ezredes és professzor, a JISS vezető munkatársa és az izraeli hadsereg tanácsadója szerint a „kiütéses győzelem” eléréséhez először teljes ostromot kell bevezetni Gázaváros körül, majd agresszív, több irányból indított szárazföldi manőverekkel kell kényszeríteni a Hamászt a feltétel nélküli kapitulációra.
Hangsúlyozta, hogy a gázai civilek humanitárius ellátása biztosítva lenne a város elszigetelése mellett, és párhuzamot vont a náci Németország elleni szövetséges stratégiával, kijelentve, hogy a Hamász elleni küzdelem Izrael „második világháborúja”. Elismerte a kockázatot a még életben lévő 48 túsz számára, de hozzátette, hogy Izrael történelme során mindig vállalta a merész túszmentő akciók kockázatát, például az 1976-os entebbei rajtaütésnél.
Átmeneti izraeli katonai kormányzat Gázában
Hillel Frisch professzor, az arab világ szakértője szerint a korábbi gázai stratégia kudarcot vallott, hiszen 2005 óta Gázából érkező támadásokban 1700 izraeli halt meg, szemben Júdea és Szamária 500 áldozatával, ahol az agresszív, támadó biztonsági modell működött.
Frisch rámutatott, hogy a gázai kivonulás gazdasági károkat, nemzetközi delegitimációt és Izrael nemzetközi repülőterének bezárását eredményezte. Az, hogy a Palesztin Hatóság képes lenne kontrollálni a Hamászt, egyértelműen tévképzet, hiszen még Dzseninben sem tudta ezt megtenni, és a mérsékelt arab államok sem vállalnának rendfenntartó szerepet Gázában a Hamásszal való háború lezárása esetén.
Ezért szerinte az egyetlen életképes megoldás egy átmeneti izraeli katonai kormányzat felállítása lenne, ami bár költséges, de még mindig olcsóbb és hatékonyabb, mint a jelenlegi helyzet fenntartása vagy a katonai jelenlét feladása.
Az izraeli győzelem elengedhetetlen
Joszi Kuperwasser dandártábornok, a JISS igazgatója, az izraeli katonai hírszerzés korábbi vezetője hangsúlyozta, hogy Izrael számára elengedhetetlen a Hamász feletti győzelem, ami egyszerre szolgálja az október 7-i támadás hibájának világossá tételét és a túszok védelmét, illetve kiszabadítását.
Kuperwasser szerint minden erőfeszítést meg kell tenni a Hamász legyőzésére, miközben stratégiai együttműködésre van szükség az Egyesült Államokkal, valamint bizonyos arab államokkal, köztük Egyiptommal, Jordániával, az Emirátusokkal, Bahreinnel és Marokkóval. Eközben szerinte a Nyugat különböző részein kialakult elégedetlenséget is kezelni kell, például a palesztin állam elismerésével kapcsolatban.
Teljesen irreálisnak nevezte azt az elképzelést, hogy a Palesztin Hatóság vegye át Gáza irányítását, és hangsúlyozta, hogy a Hamász legyőzése azt is jelentené, hogy az izraeli katonai hatalom demonstrálásával meggyőzik őket arról, hogy a vereségük visszafordíthatatlan és szükség esetén kényszerítik őket a hatalom elhagyására. Kuperwasser ugyanakkor jelezte, hogy még mindig van egy kis esély arra, hogy a Hamász önként elfogadja a vereséget, például elhagyva Gázát Algériába menekülve, és az izraeli kormány mindent megtesz, hogy ezt a lehetőséget biztosítsa a Hamásznak.
Ezt a cikket szerkesztőségünk az ünnep beállta előtt készítette és előre időzítve jelent meg az oldalon.
A véleménycikkek nem feltétlenül tükrözik a Neokohn szerkesztőségének az álláspontját.
