Ugyan az ENSZ Biztonsági Tanácsa elítélte a Hamász vezetői ellen végrehajtott izraeli csapást, Izrael azonban hajthatatlan: bárhol is bujkálnak a terroristák, célpontok maradnak. Katar dühösen reagált, Trump pedig attól tart, a támadás veszélybe sodorhatja a túszalkut.
Az ENSZ Biztonsági Tanácsa ritka, közös nyilatkozatban ítélte el az Izrael által végrehajtott dohai légicsapást, amely a Hamász legfelső vezetését célozta. Bár Izraelt név szerint nem említették, a reakció világszintű figyelmet keltett.
Danny Danon izraeli ENSZ-nagykövet kemény hangon védte meg az akciót:
„Nincs menedék a terroristáknak – sem Gázában, sem Teheránban, sem Dohában. Nincs immunitás a terroristáknak”
– mondta a testület előtt. – „A támadás üzenet, amelynek visszhangoznia kell ebben a teremben.”
Netanjahu: „Ha Katar nem lép, mi fogunk”
Benjamin Netanjahu miniszterelnök videóüzenetben hasonlította a dohai légicsapást az Egyesült Államok 2001. szeptember 11. utáni terrorellenes hadműveleteihez.
„Mi emlékezünk október 7-re” – mondta, utalva a Hamasz brutális támadására, amely a legsúlyosabb vérengzés volt a holokauszt óta. –
„Amerika is vadászott a terroristákra, mi is ezt tesszük.”
A kormányfő Katar felé ultimátumot fogalmazott meg: vagy kiutasítják a Hamász vezetőit, vagy bíróság elé állítják őket –
„mert ha ti nem teszitek, mi fogjuk”.
Katar válaszul „iszlamofób” és „szuverenitást sértő” fenyegetésnek nevezte Netanjahu szavait, és felidézte, hogy a Hamász irodáinak dohai jelenlétét éppen Izrael és az Egyesült Államok kérésére engedélyezték a béketárgyalások érdekében.
A támadás és a következmények
Az izraeli légicsapás a Hamasz teljes külső vezetését célozta, akik állítólag Dohában egy amerikai közvetítésű túsz–tűzszüneti javaslatról tanácskoztak. Bár a fő célpontok – köztük Khalil al-Hayya és Khaled Masal – túlélték, öt alacsonyabb rangú Hamász-tag meghalt, köztük al-Hayya fia és három testőr.
A szaúdi Asharq Al-Awsat értesülései szerint két magas rangú Hamasz-vezető súlyosan megsebesült és szigorú őrizet mellett kórházban ápolják őket.
Hamász szerint a támadás „nem befolyásolja a vezetés döntéseit”, ám Katar külügyminisztériuma felszólította az ENSZ-t, hogy a csapást nyilvánítsa a nemzetközi jogot sértő „nyílt agressziónak”.
Trump aggódik a túszalku miatt
Donald Trump amerikai elnök azt mondta, reméli, hogy az izraeli csapás nem akadályozza a túszok szabadon bocsátását:
„Ki akarjuk hozni a túszokat, és hamarosan ki is fogjuk. Remélhetőleg ez nem vet vissza minket”
– mondta a Fehér Ház előtt.
Az amerikai elnök állítólag dühös volt, amiért Izrael csak a támadás után értesítette Washingtont. A Wall Street Journal szerint Trump egy heves telefonbeszélgetésben azt mondta Netanjahunak, hogy a döntés „nem volt bölcs”.
Belföldi viták Izraelben
Bár az izraeli vezetés többsége kiállt a művelet mellett, a 12-es hírcsatorna jelentése szerint a Moszad vezetője, David Barnea ellenezte a támadás időzítését, és egy hetes halasztást javasolt, hogy esélyt adjanak a túszalkunak.
Izrael elnöke, Jichák Herzog viszont Londonban arról beszélt, hogy al-Hayya „a túszalku fő akadálya”, és ezért volt szükség a célzott támadásra.
Regionális és nemzetközi feszültség
A katari kormányfő bejelentette, hogy Dohában regionális csúcstalálkozót terveznek, és hozzátette: Netanjahu „megölte a reményt a túszok kiszabadítására”.
Szaúd-Arábia, Omán és az Egyesült Arab Emírségek külügyminiszterei szolidaritásukat fejezték ki Katarral, míg Kanada külügyminisztere bejelentette: vizsgálják az ország Izraellel fennálló kapcsolatait és esetleges kereskedelmi lépéseket.
Netanjahu: Trump a legjobb barátunk
A feszült amerikai reakciók ellenére Netanjahu egy izraeli ceremónián méltatta Trumpot, „Izrael valaha volt legjobb barátjának” nevezve az Egyesült Államok elnökét, és felidézve Jeruzsálem elismerését, a nagykövetség áthelyezését és az iráni atomalkuból való kilépést.
