Megjelent Az irodától a Moszadig – Az izraeli Moszad korai évei 1949–1963 című kötet, amely elsőként tárja fel a világhírű izraeli hírszerzés kezdeteit belső dokumentumok és exkluzív interjúk segítségével.
Hosszú évtizedeken át teljes csend övezte a Moszad történetének legkorábbi fejezeteit. Most azonban ez a könyv megtöri a hallgatást.
Megtörte a Moszad megtörte az évtizedes hallgatását
Kevés hírszerző szervezet ad ki hivatalos könyvet saját történetéről, amely eredeti dokumentumokon és a nagyközönség számára hozzáférhetetlen interjúkon alapul. A Moszad azonban kiadott egy 900 oldalas kötetet a szervezet korai éveiről. A kötet szerzői, Dr. Uri Rost történész és a néhai Shai Raz, a Moszad egykori tisztje olyan iratokat és visszaemlékezéseket dolgoztak fel, amelyek eddig ismeretlenek voltak a nyilvánosság számára.
A könyv megírásához a brit titkosszolgálatok, az MI6 és az MI5 korábbi kiadványai adták az ihletet. Ezekben a neves történészek szinte teljes hozzáférést kaptak a titkos archívumokhoz. Az izraeli változat azonban különösen jelentős: ez az első olyan hivatalos, tudományos alapossággal megírt, ugyanakkor a nagyközönségnek szánt összefoglaló, amely a Moszad korai történetét mutatja be.
A könyv olyan részleteket tár fel, amelyekről korábban legfeljebb legendák keringtek. Megismerhetjük a három alapvető operatív egységet:
A Tzomet-et amely az ügynökök toborzásáért és irányításáért felelős osztag, a Mifratz-t amely titkos harcosokat bevető egység, amelyből később a legendás Caesarea alakult, és a Tevel-t, amely a külföldi hírszerző szolgálatokkal való együttműködést irányító részleg.
A kötet ritkán emlegetett részlegeket is bemutat, például a Moszad pénzügyi egységét. Ez a csoport a fiatal izraeli állam fennmaradását segítette, egyben a titkos műveletek finanszírozásáért is felelt – sokszor kreatív, ám nem mindig átlátható eszközökkel.
Veszélyes bevetések, árulások és a legendás Moszad-vezető
A szerzők részletesen bemutatják a titkos harcosok – izraeli és nem zsidó ügynökök – veszélyes bevetéseit, akik arab országokban telepedtek le, gyakran fedőszakmák mögé bújva. Közöttük voltak házaspárok is, például „Moshe” és „Lady”, akik agronómusként és kereskedelmi képviselőként dolgozva gyűjtöttek értékes hírszerzési információkat.
A könyv az árulások történetét sem hallgatja el. A legismertebb eset David Magenhez fűződik, aki „Ted Cross” álnéven szolgált. Végül kábítószer-kereskedelemmel próbálta finanszírozni működését, majd egy arab ország nagykövetségének is felajánlotta szolgálatait – ezzel súlyos károkat okozva a Moszad hálózatának.
A kötet központi alakja Isser Harel, a Moszad legendás igazgatója, aki rendszeresen egyeztetett David Ben-Gurionnal – sokszor mindössze három szóval jelezve a találkozó tényét: „Isser eljött hozzám.”
Harel vezetése alatt jött létre a Mifratz egység, majd utóda, Meir Amit irányítása idején kezdődött el a Moszad modernizációja.
A szerzők hangsúlyozzák: a könyv nem színes anekdoták gyűjteménye, hanem hűvös, tudományos nyelvezettel megírt munka. A drámát és a feszültséget az olvasónak kell mögé képzelnie – mégis, az első kézből származó információk és a korábban sosem látott dokumentumok önmagukban is rendkívül izgalmasak.
Az irodától a Moszadig nem pusztán történelmi munka, hanem mérföldkő is: először enged mélyebb bepillantást abba, miként vált a fiatal izraeli állam titkosszolgálata a világ egyik legrettegettebb és legprofesszionálisabb szervezetévé. A kötet egyben emlékeztet is: a hírszerzés története sokkal több a látványos akcióknál – emberi sorsok, erkölcsi dilemmák és állami túlélési stratégiák szövik át.
