Donald Trump amerikai elnök szerdán a Fehér Házban vezetett megbeszélést a Gázát jövőjét érintő kérdésekről, amelyen részt vett Tony Blair volt brit miniszterelnök és Jared Kushner, Trump korábbi közel-keleti különmegbízottja is. Bár Steve Witkoff kedden „nagyszabású ülésként” jellemezte az eseményt, a Fehér Ház hivatalosan igyekezett csökkenteni a jelentőségét.
A megbeszélésen – amelyen Trump mellett magas rangú Fehér Ház-tisztviselők, valamint Blair és Kushner vett részt – szó esett a humanitárius segélyek bővítéséről, a túszhelyzetről és a háború utáni rendezés lehetőségeiről. Blair hónapok óta dolgozik saját, háború utáni Gáza-tervén, amelyhez regionális szereplőkkel konzultált. A volt brit kormányfő korábban találkozott Witkoff-fal is Washingtonban, és kapcsolatban áll Kushnerrel.
Kushner, Ivanka Trump férje, első hivatali ciklusában az Ábrahám-megállapodások egyik fő építője volt. Blair pedig a Közel-Kelettel az iraki háború óta foglalkozik, és most is közvetítői szerepet vállal.
Szoros amerikai–izraeli koordináció
A tanácskozás időzítése egybeesett Ron Dermer izraeli stratégiai ügyekért felelős miniszter washingtoni látogatásával, aki közvetlenül az ülés előtt tárgyalt amerikai tisztviselőkkel.
Ezzel párhuzamosan Marco Rubio külügyminiszter Gideon Száár izraeli külügyminiszterrel találkozott, akivel Irán atomprogramjáról, a Gázai háborúról és az ENSZ következő közgyűlésének előkészítéséről egyeztettek.
Trump óvatos, de Izrael mögött áll
Bár Trump a háttérben többször jelezte, hogy „minél előbb véget szeretne vetni a háborúnak”, határozottan támogatja Izrael terveit Gáza városának katonai elfoglalására. Kritikusai szerint ez a lépés hónapokkal meghosszabbítaná a konfliktust, miközben közvetlen veszélybe sodorhatná a még mindig fogságban lévő túszokat.
A Fehér Ház hivatalosan továbbra is azt az álláspontot képviseli, hogy nem támogatja a részleges túszegyezményeket. A Hamász augusztusban elfogadta az arab közvetítők javaslatát az 50 még fogva tartott személy fokozatos szabadon engedéséről, ám Izrael és Washington is elutasította a megállapodást.
Witkoff szerint a felelősség teljes egészében a Hamászt terheli, amely „húzta az időt” és új feltételeket szabott.
A háború utáni tervek bizonytalansága
Trump eddigi legközelebbi „terve” a februári kijelentése volt, miszerint az Egyesült Államok átvenné Gáza irányítását és kitelepítené lakosságát – amit Izrael támogatott, de a térség arab államai egységesen elutasítottak. Júliusban ugyan új segélyprogramot ígért, ám abból eddig csak annyi valósult meg, hogy a vitatott Gázai Humanitárius Alapítvány terjeszkedését tervezték háromról tizenhat elosztóhelyre. A pénzből mindeddig csak a fele érkezett meg.
„Egyszerű szakpolitikai ülés” vagy nagy terv?
Míg Witkoff előző nap „átfogó terv” kidolgozásáról beszélt, a Fehér Ház hivatalosan azt hangsúlyozta, hogy a szerdai megbeszélés egyike volt a rendszeresen tartott szakpolitikai konzultációknak. A hivatal közleménye szerint „nincs további bejelenteni való”.
Trump és köre ugyanakkor láthatóan igyekszik a háború utáni rendezésről szóló nemzetközi vitákban kulcsszereplő maradni – miközben a háború kimenetele, a túszok sorsa és a gázai lakosság jövője továbbra is bizonytalan.
