Az izraeli közéletben az elmúlt napokban példátlan erejű tiltakozási hullám bontakozott ki a gázai háború és a túszok ügye körül. Vasárnap országszerte általános sztrájkot hirdettek, amelyhez iskolák, egyetemek, vállalatok és számos önkormányzat is csatlakozott. A demonstrációk központja Tel-Aviv volt, ahol a Túszok terére több százezren gyűltek össze, de a tiltakozások szinte minden nagyobb izraeli városban érezhetőek voltak. Az eseményeket a túszok hozzátartozói szervezték, akik immár hónapok óta követelik, hogy a kormány állapodjon meg a Hamászszal, és hozza haza szeretteiket.
A tüntetők üzenete egyértelmű volt: a háború folytatása nem segíti a túszok életben maradását, ellenkezőleg, veszélybe sodorja őket.
„Csak egy átfogó megállapodás mentheti meg őket, nem a katonai nyomásgyakorlás”
– fogalmazott az egyik megszólaló. A tiltakozók autópályákat zártak le, útakadályokat emeltek, több helyen égő gumikat helyeztek ki, hogy nyomatékosítsák követeléseiket.
A rendőrség vízágyúkat vetett be, és több tucat embert letartóztatott, de a tiltakozások lendületét ez sem törte meg.
Benjamin Netanjahu miniszterelnök azonban kitart amellett, hogy a Hamászt nem lehet olyan alkuval hatalmon hagyni, amely a túszok szabadon bocsátásáért cserébe a szervezet legitimitását erősítené. Szerinte a tüntetések elvonják a figyelmet a kormány erőfeszítéseiről. Ezzel szemben az ellenzék vezetői, köztük Jair Lapid és Beni Ganz, nyíltan kiálltak a tiltakozók mellett.
Ganz úgy fogalmazott: a kormány támadása a túszok családjai ellen megosztja az országot és aláássa a nemzeti egységet.
Mindeközben a hadsereg újabb hadműveletekre készül a Gázai övezetben. A tervek szerint a lakosságot a déli területekre irányítanák át, miközben humanitárius segítséget – sátrakat és ellátmányt – biztosítanának.
Fordulat a közvéleményben?
Friss felmérések szerint az izraeliek döntő többsége – politikai oldaltól függetlenül – támogatna egy olyan megállapodást, amely véget vetne a háborúnak, ha cserébe a túszok hazatérhetnének.
Ez a társadalmi nyomás eddig nem tapasztalt egységbe kovácsolta a civileket, és napról napra erőteljesebben kérdőjelezi meg a kormány háborús stratégiáját.
Miközben Izraelben a belpolitikai feszültség nő, a nemzetközi közösség is egyre aggodalmasabban figyeli a fejleményeket. Európai vezetők humanitárius felelősségvállalásra szólítják fel Izraelt, és bár egyes államok – mint Dánia – egyelőre nem látják időszerűnek a palesztin állam elismerését, a háború hosszú távú következményei és a civil lakosság szenvedése sürgető kérdéseket vetnek fel.
Az izraeli utcák hangja így most egyértelmű: a társadalom egyre nagyobb része békét és túszcsere-megállapodást követel. A kormány azonban továbbra is kitart katonai céljai mellett, így a következő hetekben eldőlhet, hogy a politikai vezetés vagy a köznyomás formálja át a konfliktus menetét.
- 10:00
2023. január 19. - 08:002022. február 24.
- 15:452022. szeptember 19.
