Menórák, héber feliratok és a keresztény szimbólumok hiánya erősítik a feltételezést, hogy az Ibériai-félsziget egyik legkorábbi zsinagógáját találták meg.
A Castulóban – a mai dél-spanyolországi Linares közelében – található, eddig keresztény templomként azonosított 4. századi épületről elképzelhető, hogy valójában egy zsinagóga, amely az egyik legrégebbi lehet az Ibériai-félszigeten – állítja egy, a National Geographic által ismertetett friss régészeti tanulmány.
Zsidó közösség nyomaira bukkantak Castulóban
A Jaén tartományban fekvő egykori iber-római város, Castuló területén végzett ásatások során a régészek olyan leletekre bukkantak, amelyek zsidó vallási gyakorlatra utalnak: hétágú menórával díszített olajlámpa-töredékekre, hasonló motívumot viselő kerámiadarabokra, valamint egy héber feliratot hordozó edényfedélre. Bár a felirat pontos jelentése továbbra is vitatott, a kutatók szerint ezek az emlékek egyértelműen arra utalnak, hogy a 4. században zsidó közösség élhetett Castulóban.
„A menórák és a felirat együttese alapján feltételezhető, hogy Castulóban zsidó közösség működött, amelyről eddig semmilyen történelmi forrás nem tett említést”
– mondta Bautista Ceprián, a Jaéni Egyetem kutatója, a Cástulo Sefarad Primera Luz nevű projekt egyik munkatársa.
A feltárt épület alaprajza is megerősítheti, hogy egykori zsinagógáról van szó: a szerkezet eltér a korszak keresztény bazilikáira jellemző hosszúkás formától, inkább egy zsidó imaházra emlékeztet. A középpontban egy emelvényt (bima) azonosítottak, amelyet feltehetően a Tóra felolvasására használtak, az apszis – amely a keresztény templomok jellegzetes eleme – pedig a Tóra-szekrény helye lehetett.
Fontos körülmény továbbá, hogy a helyszínen nem találtak keresztény szimbólumokat, emberi csontmaradványokat vagy sírokat sem – ez pedig összhangban van a zsidó hagyomány előírásaival, amelyek tiltják a temetkezést az imádkozásra szolgáló helyek közvetlen közelében.
Európa egyik legkorábbi zsinagógája lehet?
Bár egyes kutatók úgy vélik, hogy a barcelonai Synagoga Mayor Európa legrégebbi ismert zsinagógája – amely feltehetően a 3. és 9. század között épült –, a most feltárt castulói lelőhely komoly esélyes lehet erre a címre.
A régészek ugyanakkor óvatosságra intenek: mivel nem állnak rendelkezésre írásos források, egyelőre nem lehet teljes bizonyossággal kijelenteni, hogy valóban zsinagógáról van szó.
A kutatás eredményeit a Vegueta nevű tudományos folyóiratban publikálták, „Lehetséges késő antik zsinagóga Castulóban. A város déli épületének vizsgálata” címmel. A lelőhely városon kívüli elhelyezkedése – a római fürdők közvetlen közelében – a kutatók szerint arra utalhat, hogy a castulói zsidó közösség a társadalom peremére szorult.
Történelmi szempontból figyelemre méltó, hogy Castulo neve nem szerepel a 7. századi vizigót uralkodó, Sisebuto zsidóellenes rendeleteiben felsorolt városok között. Ez arra enged következtetni, hogy a helyi zsidó közösség addigra már elvándorolt, vagy egyszerűen eltűnt a térségből.
A most feltárt leletek azonban így is jelentős új adalékkal szolgálhatnak a spanyolországi zsidóság történetéhez, és akár alapjaiban írhatják át az Ibériai-félsziget korai zsidó jelenlétéről alkotott eddigi ismereteinket.
