Míg Hollania kormánya egyelőre elzárkózott a palesztin állam elismerésétől, Jeruzsálem jelezte, hogy Kier Starmer brit miniszterelnök bejelentése, hogy ország elismerne egy palesztin államot megingathatja a brit–izraeli védelmi együttműködést.
A holland döntés: „Most nem ismerjük el”
Hollandiában Caspar Veldkamp külügyminiszter jelezte, hogy országa jelenleg nem tervezi elismerni „Palesztinát”. A lépés mögött a Gázával kapcsolatos növekvő közéleti feszültségek és biztonsági szempontok állnak. Veldkamp továbbá elutasította az izraeli fegyverimport leállítását, hangsúlyozva, hogy a hollandok előnyben részesítik az EU-s és hazai beszerzéseket. Veldkamp Izrael terrorellenes háborújával kapcsolatban a Gázai-övezetben ugyanakkor úgy fogalmazott:
„Ez a háború már nem igazságos háború, és most már Izrael saját biztonságát és identitását is aláássa.”
Izrael figyelmeztetése: Biztonsági összjáték Londonnal
Szintén csütörtökön arról is érkeztek hírek, hogy Izrael kész fontolóra venni védelmi és biztonsági együttműködésének visszavonását a Brit Királysággal, amennyiben Nagy-Britannia a közeljövőben következetesen elismeri a palesztin államot. A Times értesülései szerint izgalmas diplomáciai játszma zajlik az izraeli vezetés részéről, melynek során figyelmeztetnek: „Londonnak vigyázni kell, de Bibi és miniszterei mellett nekünk is vannak lapjaink.”
A védelmi kapcsolat valódi tőke—legyen szó izraeli hírszerzésről, drónokról vagy haditechnikai alkatrészekről, amelyek brit katonákat védtek Irakban vagy Afganisztánban—és
a két ország védelmi kereskedelme mintegy 6 milliárd fontot ér el, több ezer munkahelyet támogatva mindkét oldalon.
Veszélyes diplomáciai egyensúly
A holland visszahúzódás inkább óvatosságról és politikai kalkulációról tanúskodik, míg Izrael álláspontja aktív fenyegetésekkel operál: világos jelzés ez, hogy a diplomáciai döntések szoros összefüggésben vannak a biztonsági és gazdasági érdekekkel.
Míg Hollandiában a „megfontolás” és a jelenlegi tartózkodás dominál, addig Izrael kész felmutatni hatalmát abban, hogy ki és hogyan reagál az őt körülvevő nemzetközi változásokra. A brit példán keresztül világosan látszik, hogyan képes egyetlen diplomáciai elismerés hatni a globális biztonsági együttműködésekre.
Az elmúlt években több európai és dél-amerikai ország is úgy döntött, hogy hivatalosan elismeri a palesztin államot annak dacára, hogy semmilyen feltétel nem adott egy tényleges palesztin állam létrehozásához. 2024 májusában Spanyolország, Írország és Norvégia együttesen jelentették be az elismerést, hangsúlyozva, hogy a kétállami megoldás előmozdítása a közel-keleti béke kulcsa. Korábban Svédország már 2014-ben hivatalosan elismerte Palesztinát, ezzel az első nyugat-európai EU-tagként áttörést hozva a diplomáciai fronton. Latin-Amerikában Brazília, Argentína, Chile és Uruguay is megtették ezt a lépést a 2010-es évek elején. Összességében mára több mint 140 ENSZ-tagállam ismeri el a palesztin államiságot, bár az EU-n és az Egyesült Államokon belül továbbra is megosztott a kérdés nemzetközi jogi és politikai megítélése.
