Az Egyesült Nemzetek Szervezete cserbenhagyta a gázaiakat, és „évtizedeken át dollármilliárdokat pumpáltak Gázába – és ennek mi lett az eredménye?” – mondta az egyik magas rangú amerikai tisztviselő, hozzátéve, hogy az Egyesült Államok által támogatott Gázai Humanitárius Alapítvány (GHF), amely a gázai segélyosztást végzi Izraellel együttműködve és amelyet az amerikai külügyminisztérium 30 millió dolláros támogatásban részesít, „kaotikus” és „nem szép, de működik”.
Az alapítvány, amely egy amerikai nonprofit szervezet, és amelyet az ENSZ, valamint más Izrael-kritikus szereplők élesen bírálnak 2024. május 27-i indulása óta, azt állítja, hogy több mint 110 millió adag élelmet juttatott el a rászorulókhoz működése első alig több mint két hónapjában. A szervezet azokra az izraeli és amerikai aggodalmakra kíván választ adni, amelyek szerint a Hamász kisajátítja a Gázába szánt ENSZ-segélyek és más szervezetek által nyújtott segélyek jelentős részét.
„A nem GHF által működtetett teherautók közül nagyjából csak 7% jut el rendeltetési helyére anélkül, hogy kifosztanák, ellopnák, eltérítenék vagy felfegyverzett egyének saját kezűleg osztanák szét a szállítmányt”
– mondta a magas rangú amerikai tisztviselő, az ENSZ által használt eufemisztikus kifejezést idézve.
Ugyanebben az időszakban, amióta az alapítvány működik,
„a GHF teherautóinak 100%-a eljutott a biztonságos elosztópontokra, és az azon szállított élelmiszerek 100%-át kiosztották azoknak, akik megjelentek érte”
– közölte a tisztviselő a JNS-szel.
Az ENSZ adatai szerint a szervezet által május 19. és augusztus 5. között Gázán belül összegyűjtött segélyszállítmányok közel 89%-át kifosztották.
Az alapítvány bírálói szerint annak elosztási módszerei szembe mennek a humanitárius alapelvekkel, és olyan vádak is elhangzottak – amelyeket Izrael teljes mértékben tagad –, hogy izraeli katonák tüzet nyitnak a segélyért sorban állókra.
Izrael azt állítja, hogy a Hamász terroristái a segélyt kereső civilek közé rejtőznek, és ott provokálnak konfliktusokat.
Állítólag a Hamász a tűzszüneti tárgyalások során követelte, hogy az alapítványt számolják fel, és az ENSZ legyen újra a fő segélyelosztó szereplő a térségben. Az ENSZ szintén azt állítja, hogy egyedül ő képes megfelelően biztosítani a segélyek célba juttatását Gázában.
A magas rangú amerikai tisztviselő azonban hevesen bírálta az ENSZ-t, amiért az megtagadta az együttműködést az alapítvánnyal.
„Miért nem vesz részt az ENSZ ebben? Mi a kockázata annak, hogy ésszerű módon próbáljuk meg élelmet juttatni?” – tette fel a kérdést a tisztviselő.
„Az ENSZ legutóbbi indoklása az, hogy nem hajlandók együttműködni a GHF-fel, mert az összhangban van az izraeli biztonsági törekvésekkel”
– mondta a tisztviselő, értetlenségének hangot adva.
Az ENSZ azért tagadta meg a segélyek kézbesítését, mert „nincs összhang a biztonsági kérdésekkel” – állította a tisztviselő a JNS-nek. „Nem lehet egyszerre mindkét dolgot akarni.”
Donald Trump amerikai elnök július végén kijelentette, hogy kormánya abban a hónapban 60 millió dollárt különített el a gázaiak élelmezési segélyezésére. Nem volt azonnal világos, hogy melyik szervezethez került ez az összeg. Az amerikai külügyminisztérium július elején jelentette be, hogy az előző hónapban jóváhagyott egy 30 millió dolláros támogatást az alapítvány számára, de július 26-ig ezek az összegek még nem kerültek kifizetésre.
Steve Witkoff, az USA békemissziókért felelős különmegbízottja pénteken meglátogatta az alapítvány egyik elosztópontját Rafah közelében, és állítólag a hét elején beszámolt megfigyeléseiről Trump elnöknek.
„A GHF nem a teljes körű megoldás, de része lehet valaminek, ami esetleg előmozdíthatja a jobb lehetőségeket a gázaiak számára”
– nyilatkozta a tisztviselő a JNS-nek.
„Aki azt hiszi, hogy ez a megoldás, az téved. De aki azt gondolja, hogy ez nem lehet része a megoldásnak, az szintén téved, sőt, alapvetőbben téved” – tette hozzá.
A magas rangú amerikai tisztviselő visszautasította azokat az állításokat, amelyek szerint az ENSZ és más humanitárius szervezetek jól működő rendszert tartottak fent.
„Aki úgy gondolja, hogy ami Gázában 2006 és október 6. között történt, az működött – nos, nem tudom, mit ért ‘működés’ alatt”
– mondta a tisztviselő. (A Hamász 2006-tól kezdve növelte befolyását Gázában.)
„Évtizedek óta milliárdokat öntöttek Gázába, és mi lett ennek az eredménye?” – tette fel újra a kérdést. „Most pedig mindenki azt akarja, hogy térjünk vissza ahhoz, ami volt. Mi volt az a nagy siker, amit ez a rengeteg segély hozott?”
2023. október 6-án – egy nappal a Hamász vezette dél-izraeli terrortámadások előtt – Gáza egy főre jutó bruttó hazai terméke kevesebb mint 4000 dollár volt a tisztviselő szerint.
„Ha levonjuk a humanitárius segélyek hatását, akkor ez az érték kevesebb mint 800 dollár” – mondta.
„Tehát Gáza GDP-jének több mint 75%-át a segélydollárok tették ki.”
A tisztviselő szerint a gázaiak, akik az alapítványtól kaptak segítséget, azt mondták: „ez volt az első segély, amit jótékonyságból kaptak, mindenféle feltétel nélkül – nem csak 2023. október 8. óta, hanem 2006 óta.”
„Ez volt az első alkalom, hogy megjelenhettek egy helyen, megkaphatták, amit nekik adományoztak, hazavihették, és hozzá is férhettek” – mondta a magas rangú amerikai tisztviselő.
