Egy új ásatás célja, hogy megtalálja a nácik által Oroszországból elrabolt Borostyánszobát, aranyat és műkincseket.
A lengyel hatóságok engedélyezték az ástatást a Kasubia régióban, ahol egy háborús bűnös börtönben tett vallomása alapján az egyik náci bunkerben arany, műkincsek és az elveszett Borostyánszoba lehetnek.
Kutatás a Borostyánszoba után
A lengyel hatóságok engedélyezték egy különleges ásatás megkezdését a Kasubia régióban, amelynek célja egy feltételezett náci bunker feltárása, amelyben 1945 óta eltűnt arany, műkincsek és a legendás Borostyánszoba töredékei lehetnek elrejtve. A Pomerániai Tartományi Műemlékvédelmi Hivatal jóváhagyta az ásatásokat egy egykori SS-kiképzőközpont közelében, amely így az első hivatalosan engedélyezett kincskeresés lesz Észak-Lengyelország ezen részén.
Az egyik kincskereső csapat talajvizsgáló radarja furcsa jeleket mutatott a területen, amelyek arra utalnak, hogy egy tó melletti domb alatt egy bunker lehet elrejtve. Ez új reményt ad arra, hogy megtalálhatják a régóta keresett náci kincset.
Az ásatásért régóta lobbizó Jan Delingowski, egy nyugalmazott kereskedelmi tengerészeti rádiós tisztből lett történész, tíz évig nyomozott, miután egy volt barczewói fogvatartott elmesélte egy 1980-as évekbeli beszélgetését a náci háborús bűnös Erich Kochhal.
„A fogvatartott beszámolója szerint Koch elárulta, hogy műalkotásokat, ékszereket és náci aranyat raktak teherautókra, és Berlinbe tartottak, de Czersk és Człuchów közelében eltérítették őket”
– mondta Delingowski. A háborús időkben Gustav Wyst SS-tisztnek küldött táviratok egy „BSCH” kóddal jelölt rejtekhelyre utaltak, amely Delingowski szerint a Bruß Schutzraum, egy bunker nevét jelenti. Kochot, Kelet-Poroszország utolsó Oberpräsidentjét, 1959-ben 400 ezer ember halálát okozó atrocitásokért elítélték, de soha nem végezték ki, valószínűleg azért, mert remélték, hogy elárulja a nácik kincsek, köztük a legendás Borostyánszoba rejtekhelyét. A náci tiszt 1986-ban meghalt, és a rejtély megoldatlan maradt.
A Borostyánszoba rejtélye
A Borostyánszoba a világ egyik legismertebb műkincse, amely egy lenyűgöző barokk stílusú, arannyal és borostyánnal gazdagon díszített falpanel volt. Eredetileg a Porosz Királyság számára készült a 18. század elején, és a cári Oroszországban, a cári palotában kapott helyet. A Borostyánszoba az építészet és a díszítőművészet csodálatos példája, amely egyedülálló technikai és művészi megoldásokat ötvözött, és évszázadokon át a kulturális örökség egyik ékkövének számított. A Borostyánszoba eredetileg 180 négyzetméternyi borostyánpanelből, aranyfüstből és tükrökből állt, amelynek mai értéke 142 millió dollár körül lehet. A német csapatok 1941-ben elrabolták, és a königsbergi kastélyban állították ki.
A második világháború végén a Borostyánszoba nyom nélkül eltűnt, és azóta is rejtély övezi sorsát.
Az elmúlt évtizedekben számos kutatás és expedíció indult el annak felkutatására, ám a pontos helyét máig nem sikerült bizonyítani. Oroszországban 2003-ban elkészült egy rekonstruált változata, amely a Szentpétervári Ermitázs Múzeumban tekinthető meg.
