Miután a francia elnök azzal borzolta fel a világ morális józanságát el nem vesztett részét, hogy bejelentette, országa el fog ismerni egy palesztin államot, Emmanuel Macron pénteken ráduplázott korábbi eszement kijelentésére nagy, amikor azokat az izraeli túszokat, akiket közel két éve tartanak fogva Gázában, azokkal a palesztin foglyokkal hasonlította össze, akik jogosan ülnek izraeli börtönökben valamilyen terrorcselekmény vagy köztörvényes bűn elkövetése miatt.
A francia elnök felhívását, hogy „mindenkit” engedjenek szabadon, tapsvihar fogadta, Gideon Száár izraeli külügyminiszter azonban élesen bírálta.
Egy összegyűlt tömeg előtt Macron így nyilatkozott:
„Mindenkit arra ösztönöztem, hogy mondja azt: ‘Először engedjék szabadon a túszokat, majd legyen tűzszünet’, tehát nyomást kell gyakorolnunk.”
Amikor megkérdezték tőle, hogy ez a palesztin rabokra is vonatkozik-e, Macron így válaszolt:
„Igen, mindannyiukra. Mindannyiukra. Mindkét oldalon.”
Macron a legnagyobb hamászsimogató
Gideon Száár külügyminiszter élesen bírálta Macron kijelentését:
„Ez a példa a francia politika hazugságára és erkölcsi torzulására”
– írta. – „Macron elnök a túszok szabadon bocsátásáról beszél. Megkérdezik tőle: ‘Ez a palesztin rabokra is vonatkozik?’ A válasza: ‘Igen, minden túszt.’ Taps.
A Hamasz gázai alagutjaiban izraeli civilek vannak, akiket otthonukból raboltak el. Az izraeli börtönökben palesztin terrorista gyilkosok ülnek. Ez egy undorító összehasonlítás.”
Ha kell, egy kis tapsért a terroristákat élteti
Emmanuel Macron francia elnök legutóbbi kijelentése, miszerint „minden túszt” – beleértve a palesztin terroristákat is – szabadon kell engedni, újabb példája annak, hogyan mosódnak el a határok a Nyugat egyes vezetőinek fejében a terroristák és áldozataik között.
Azzal, hogy Macron az izraeli civil túszokat – akiket a Hamász embertelen körülmények között tart fogva Gázában – ugyanarra a morális szintre helyezi, mint az izraeli börtönökben jogszerűen elítélt palesztin gyilkosokat, gyakorlatilag legitimálja a terrort és a Hamasz narratíváját.
A „mindkét oldal”-ra való hivatkozás nem csupán történelmietlen és erkölcsileg torz, hanem veszélyes üzenetet küld: mintha Európa egyik vezető hatalma nem tudna különbséget tenni az önvédelemhez jogot gyakorló demokrácia és egy nőket erőszakoló, gyermekeket gyilkoló terrorszervezet között. Ez nem béketeremtés, ez morális kapituláció.
