Fontos kánaánita leletre bukkantak az izraeli régészek.
Az Izraeli Régészeti Hatóság hétfőn bejelentette, hogy 5500 éves kőpengekészítő műhelyt tártak fel az izraeli Kirját Gát városában.
Kánaánita leletekre bukkannak a régészek
Az Izraeli Régészeti Hatóság közleménye szerint fejlett korai bronzkori iparra utaló bizonyítékokat találtak, köztük hosszú kovakő pengéket és a pengék előállításához használt eszközöket.
A leleteket az Izraeli Régészeti Hatóság mentő ásatásai során fedezték fel a Naẖal Qomem lelőhelyen, amelyet az Izraeli Földügyi Hatóság finanszírozott, mielőtt megkezdődött volna a Carmei Gat nevű új Kirját Gát-i városrész építése.
„Bár a kánaáni pengegyártás nyomait már korábban is felfedezték az ország középső és északi részén, szinte semmilyen műhelyről nem tudunk, ahol ezeket szisztematikusan gyártották volna”
– áll a nyilatkozatban, amelyet Martin David Pasternak, Shira Lifshitz és Nathan Ben-Ari ásatásvezetők adtak ki.
„A kifinomult műhely felfedezése arra utal, hogy már a korai bronzkor elején is létezett egy komplex társadalmi és gazdasági struktúrával rendelkező társadalom. Ez egy fontos lelet, mivel mélyíti az urbanizáció és a szakmai specializáció kezdeteinek megértését Izrael földjén – ezek a jelenségek vezettek nagy települések létrejöttéhez és katalizálták az új társadalmi struktúrák kialakulását” – tették hozzá a kutatók.
Jacob Vardi és Dudu Biton őskori történészek szerint a pengék gyártása „rendkívül magas szintű szakértelmet igényelt. Csak kivételes egyének tudták, hogyan kell előállítani a kánaáni pengéket”.
„Egyértelmű bizonyíték”
A régészek szerint a lelőhely „egyértelmű bizonyíték” arra, hogy a helyi társadalom már a bronzkor kezdetén szervezett és összetett volt, szakmai specializációval.
A lelőhely több száz éven át aktív település volt, a kalkolitikumtól a korai bronzkorig – folytatták a feltárás vezetői.
A település több mint fél kilométerre terjedt ki, és több száz földalatti gödörből állt, amelyek közül néhányat agyag téglákkal béleltek ki – tették hozzá.
„Ezek a gödrök különböző célokat szolgáltak: raktározást, lakóhelyet, kézműves termelést és kultikus/társadalmi rituálékat” – állítják a kutatók.
Magukat a pengéket vágásra és húsfeldolgozásra, valamint betakarítási eszközként, például sarlóként használták. A gyártási technológia rendkívül fejlett volt, és magában foglalta egyfajta daru használatát is, amellyel nyomást lehetett gyakorolni a kovakőre.
A korai bronzkorban az emberek többnyire természetes nyersanyagokból, például kovakőből, csontból, kőből és kerámiából készült eszközöket használtak.
Az Izraeli Régészeti Hatóság szerint a kánaáni pengék voltak a régió fő vágóeszközei.
Vardi megjegyezte, hogy a mai Izrael területén található lelőhely központként szolgált, ahonnan a kánaáni pengéket a Levante széles régióiba szállították kereskedelmi célokra.
- 18:13
2020. augusztus 23. - 14:00
2025. július 22. - 15:00
2025. április 1.
