Érdekességek sávuot ünnepéről

Sávuot nem csak a Tóraadás ünnepe, amikor is, idén 3337 éve, azaz a zsidó időszámítás szerinti 2448. évben Isten megjelent a teljes zsidó nép előtt- amire sem előtte, sem azóta nem volt példa- hanem a tavaszi aratás ünnepe is. Az alábbiakban néhány rövid érdekesség sávuothoz kapcsolódóan.

1. Sávuot a második a három zarándokünnepből (pészách, sávuot, szukot), amikor is az ókorban minden zsidó férfinak fel kellett zarándokolnia Jeruzsálembe. A három zarándokünnepen kívül a Tóra még két ünnepet említ, ros hásánát illetve jom kipurt, természetesen az újholdak illetve a szombatok mellett.
2. Sávuot az egyetlen ünnep ami nem egy specifikus dátumhoz van kötve a Tóra által, időpontja akként van meghatározva, hogy az a pészách utáni 50. napra essen. Ez történetesen mindig sziván hó 6-a, de ez a dátum nincs megemlítve a Tórában.
3. Az első sávuot, tehát a kivonuláskori Tóraadás nem sziván 6-án, hanem 7-én történt, ugyanis Mózes „önhatalmúlag” hozzátett egyet ahhoz a három naphoz, melyet Isten rendelt el a kinyilatkozásra felkészülve, mert a zsidó nép vezetője úgy érezte, hogy a népnek szüksége van még egy extra napra a spirituális és rituális felkészüléshez.
4. Sziván hónap a harmadik a zsidó naptár számításban, legalábbis a Tóra alapján. A sziván név, mint a többi zsidó hónap neve, babilóniai eredetű és egyike azoknak a hónap neveknek, melyeket a Biblia is említ. Ráadásul ez az első a megemlített hónap nevek közül, Eszter könyvében (Eszter 8:9).
5. Sziván hónap csillagjegye az ikrek (héberül teomim), egyike a két csillagjegynek, aminek emberi alakja van. Bölcseink azt tanítják, hogy ez azt szimbolizálja, hogy Isten a Tórát kifejezetten az embereknek szánta.
6. Sávuot az egyetlen ünnep, melynek semmilyen „különleges” micvája (parancsolat) nincs. Míg pészáchkor van a maceszevés kötelessége és a kovásztalan tilalma, szukotkor a sátor és a négy növény, ros hásánákor a sófár, jom kipurkor a böjt, sávuotkor nincs semmi speciális micva. Bölcseink azt tanítják, hogy azért, mert ezen az ünnepet csak a Tóra tanulásra koncentrálunk.
7. Sávuot abban is különbözik a másik két zarándokünneptől, hogy míg azok több naposak, sávuot mindössze egy napos (diaszpórában két napos).
8. Míg mindegyik ünnephez kapcsolódóan van egy-egy Misna és ennek megfelelően Talmud traktátus, sávuot-hoz kapcsolódóan nincsen (a Svuot traktátus nem sávuothoz köthető, hanem az eskük törvényeit veszi számba). Igaz, a Chágiga traktátus tartalmaz sok sávuothoz kapcsolódó törvényt és történetet, de annak misnai része lényegesen kevésbé kötődik az ünnephez, mint más, ünnepekkel foglalkozó traktátusok (ros hásáná, juma, szuka, pszáchim, megila).
9. Sávuothoz kapcsolódóan talán az egyik legismertebb szokás, hogy az éjszakát (diaszpórában mindkettőt) tanulással töltjük. A szokás eredete egy Midrásban rögzített történeten alapul, miszerint a Tóraadás előtti napon Izrael fiai jó korán lefeküdtek (ahogy azt kell egy fontos nap előtt) viszont reggel elaludtak és Mózes maga Kellett, hogy felébressze a két-három millió szunnyadó zsidót (Midrás, Sir háSirim Rábá 1f. 12b). A szokást először a Zohár említi, igaz, ő nem ezt a Midrást hozza alapul, hanem azt meséli, hogy Rabbi Simon bár Jocháj és a korai cádikok (igaz emberek) a Tóraadásra felkészülve nem aludtak a sávuotot megelőző éjszaka (Zohár, Vájikrá szakasz, 23a).
10. Az éjszakai tanulás bármiből állhat, természetesen stílusosan Tórához, zsidósághoz kapcsolódó témákkal illik foglalkozni. Középkori rabbik összeállítottak egy ún. Tikun-t, azaz egy tanulási rendet, mely magába foglal részeleteket a teljes zsidó hagyományból, az írott és a szóbeli tanból egyaránt. Tartalmaz részleteket a Biblia mindegyik részéből, Misnából, Talmudból, Midrásból és a kabbalisztikus irodalomból is, így a Zohárból illetve chábád hászidok körében elterjedt természetesen, hogy hászid irodalommal is kiegészül a tanulás.
11. Sávuotkor, ellentétben hagyományos szombatokkal illetve (pészách első estéjét kivéve) más ünnepekkel, az ünnepet nem tudjuk korábban fogadni („behozni”), mint a csillagok feljövetele. Ennek oka kevésbé sávuotban keresendő, sokkal inkább az omérszámlásban, ugyanis a Tóra előírja, hogy az omérszámlálás 49 teljes nap legyen, ha pedig előbb fogadnánk az ünnepet annak meghatározott idejénél, akkor a 49. nap nem volna teljes.
12. Aki nem bír egész éjszaka fennmaradni, az is próbáljon meg legalább éjfélig. Természetesen napközben is szokás tanulni.
13. A másik legismertebb sávuoti szokás tejes étkezést tartani. Ennek eredete több okra vezethető vissza:
    1. A kóser vágás törvényeit a zsidók csak a Tóraadás után ismerték meg és amiatt az egyiptomi kivonulást követően nem mertek addig húst enni, míg Isten, Mózesen keresztül meg nem tanítja őket a kóser vágás törvényeire.
    2. A héber tej szó (חלב, azaz cháláv) betűinek számértéke 40, ennyi napot volt fenn Mózes a Színáj hegyen a Tóraadáskor.
    3. A Máte Mose című könyv szerzője, a premisláni Mos eben Ávráhám rabbi (1550-1606), rámutat, hogy a tejes étkezésre már a Tóra is utal, amikor a sávuoti muszáf áldozat mikéntjéről beszél. Ott ugyanis azt írja a Tóra:

וביום הבכורים בהקריבכם מנחה חדשה ליהוה בשבעתיכם מקרא קדש יהיה לכם כל מלאכת עבדה לא תעשו

Azaz: „A zsengék napján (Sávuot ünnepén), midőn bemutattok új ételáldozatot az Örökkévalónak, heteitek ünnepén szent gyülekezés legyen nálatok, semmi szolgai munkát ne végezzetek.”. (Móz4 28:26)

Az „új ételáldozatot az Örökkévalónak” szavak kezdőbetűi a cháláv, azaz a tej szót adják ki.

4. Fontos, hogy a tejes étkezés ne helyettesítse a húsost, hiszen ünnepnapon kötelező- amennyiben lehetséges- húst enni (Babilóniai Talmud, Pszáchim traktátus 109a). A kóserság törvényei miatt, hogy ti. nem szabad tejes ételt húsos után enni csak 6 óra szünettel, ugyanakkor tejes után húsost fél óra elteltével is szoktunk már fogyasztani, az elterjedt szokás az, hogy reggel az ima után tejes ételeket tartalmazó kidust csinálunk, majd ennek befejeztével, picit később fogyasztjuk el a húsos ebédet. A két étkezésre egyébként a Tóra maga is utal, hiszen a sávuoti szentélyben hozott áldozat két vekni kenyeret is tartalmazott, jelezvén a két napközbeni étkezés szükségességét.

14. Ősi szokás Sávuot ünnepére a zsinagógákat (és sok helyütt az otthonokat is) virágokkal díszíteni. A szokást először írásban a németalföldi Máháril rabbi (Jákov ben Mose háLévi Moelin, 1365-1427) említi, később azonban a híres Chida (Cháim Joszef Dávid Ázuláj rabbi, 1724-1806) egy Midrásban fellelhető forrást is említ, miszerint már Babilóniában szokás volt virágokkal díszíteni a zsinagógákat sávuot ünnepén. A szokásnak több oka is van, íme néhány:

A legismertebb eredet talán a Tórában az az utalás, hogy a Tóraadást megelőzően az állatok sem legelhettek a hegyen, melyből azt tanulhatjuk, hogy a hegy sűrű növényzettel volt borítva a Tóraadás tiszteletére, hiszen normális esetben a kopár sivatagban nincs mit legelni a hegyen sem (Levus kommentár a Sulchán Áruch-hoz 494:1).

A Misna említi, hogy Isten sávuotkor hoz döntést az évben termő gyümölcsökről (Ros Hásáná traktátus 1:2), ezért növényekkel, faágakkal díszítjük a templomainkat.

Mózest, akit faágakból készített kosárban menekített meg édesanyja a Fáraó gonosz rendeletétől, 3 hónaposan tette a kosárba (ekkor már kellően erősnek érezte, hogy ne azonnal haljon meg a csecsemő). Mivel Mózes Ádár 7-én született a három hónapos „születésnapja” sziván hó 7-én volt, a Tóraadás későbbi dátumán.

Mose Alshich rabbi (1508–1593) azt írja, hogy Lea ötödik gyermeke Jiszáchár sávuotkor fogant meg, az volt az az éjszaka, amelyet Ráchel átengedett Leának cserébe a „dudáim” gyömölcsökért, melyeket Lea fia, Ruven szedett. Jisszáchár, akinek címere is a szamár (aki a Tóra „terhét cipeli) a tudás és a bölcselet szinonímája, ezért érdemelte ki, hogy a későbbi Tóraadás napján foganjon. A „dudáim” gyümölcsre emlékezve, zsinagógáinkat faágakkal, virágokkal díszítjük.

16.  Sávuotkor szokás Rut könyvét felolvasni (áskenázi zsinagógákban nyilvánosan, hászid zsinagógákban otthon), egyrészről mert Rut, a moábita, de a zsidó vallásba betért asszony története aratáskor játszódik, másrészről mert a hagyomány szerint Dávid király, aki Rúttól származott, halálozási évfordulója Sávuotkor van.

Az írás eredetileg a Lekvár és JAM blogon jelent meg.

Megyeri Jonatán összes cikkét elolvashatja itt.

Kattintson ide, ha hozzá kíván szólni a Facebookon! További cikkeinket is megtalálja Facebook-oldalunkon.