A Nemzetközi Büntetőbíróság (ICC) ügyésze azért adott ki elfogatóparancsot Netanjahu ellen, hogy a Nyugat „Izrael ellen forduljon” – árulta el egy magas rangú nyugati diplomata.
Egy magas rangú nyugati diplomata, aki első kézből ismeri az Nemzetközi Büntetőbíróság ügyét az izraeli vezetők ellen, lerántott a leplet Karim Khan motivációiról az izraeli vezetők ellen kiadott elfogatóparancsok kiadásakor.
A leleplezés
Karim Khan, a Nemzetközi Büntetőbíróság főügyésze azt remélte, hogy a Benjamin Netanjahu miniszterelnök és Joáv Gallant volt védelmi miniszter elleni elfogatóparancsok kibocsátásával a Nyugat Izrael ellen fordul – mondta a The Jerusalem Postnak adott exkluzív interjújában egy magas rangú nyugati diplomata.
A névtelensége megőrzése mellett nyilatkozó diplomata elmondta, hogy szerinte Khan azon döntése, hogy elfogatóparancsot adjon ki izraeli vezetők ellen, azon célján alapult, hogy a befolyásos nyugati országok Izrael ellen forduljanak.
Felidézte egy tavalyi beszélgetését Khannal, ahol a főügyész állítólag azt mondta: „Csak várj és meglátod. Ha elfogatóparancsot kérek Netanjahu ellen, az olyan országoknak, mint Németország és Kanada, ürügyet adna, hogy az izraeli kormány ellen forduljanak”.
„Emlékszem, először azt gondoltam magamban: milyen naiv lehetsz?”
– mondta a diplomata.
„Nem ez a munkám
„Másodszor azonban arra gondoltam: Nem ez a munkám.
A törvényeknek, tényeknek és a bizonyítékoknak kellene vezérelniük, nem pedig annak a gondolatnak, hogy Németország esetleg egy választott [izraeli] tisztségviselő ellen fordulhat”
– tette hozzá a Jerusalem Postnak nyilatkozó diplomata.
Khant a letartóztatási parancsok kiadása előtt rengeteget kritizálták palesztin részről. 2023 végén, amikor az Izrael és a Hamász közötti háború a tetőfokára hágott, kampány indult ellene, amelyet a BDS mozgalom és a palesztinbarát civil szervezetek és aktivisták vezettek, akik azért szálltak szembe a főügyésszel, mert nem lépett fel izraeli tisztviselőkkel szemben.
A BDS mozgalom „népirtás elősegítőjének” nevezte Khant, és követelte, hogy rúgják ki, és helyére olyasvalakit ültessenek, aki fellép Izrael ellen.
Khan később ragaszkodott ahhoz, hogy az ellene felhozott vádak „hamis feltételezéseken alapulnak”, és hogy a letartóztatási parancsok kiadásáról szóló döntése nem politikai motivációkon vagy személyes ügyeken (az ellene felhozott szexuális visszaélésekkel kapcsolatos vádakon – a szerk.) alapult.
Kattintson ide, ha hozzá kíván szólni a Facebookon! További cikkeinket is megtalálja Facebook-oldalunkon.
