Donald Trump amerikai elnök és Vlagyimir Putyin orosz elnök kedden hosszas telefonbeszélgetés során megállapodott az ukrajnai háborúban energetikai és infrastrukturális célpontok elleni csapások azonnali szüneteltetéséről, de az orosz vezető nem támogatta a harcok szélesebb körű, 30 napos szüneteltetését, amelyet az amerikai kormányzat sürgetett. Szakértők szerint az amerikai és az orosz elnök közvetlen telefonos megbeszélése az első komoly lépés az Ukrajnában dúló háborút lezáró béke felé.
A Fehér Ház a Trump és Putyin közötti másfél órás telefonbeszélgetést az első lépésnek nevezte a „béke felé vezető úton”, amely reményei szerint végül magában foglalja a Fekete-tengeri tengeri tűzszünetet és a harcok teljes és tartós befejezését.
A Fehér Ház hozzátette, hogy „azonnal megkezdődnek” a tárgyalások ezekről a lépésekről a Közel-Keleten. Röviddel a Trump és Putyin közötti telefonbeszélgetés után Kijevben légiriadó szólalt meg, majd robbanások következtek a városban. A helyi tisztviselők felszólították az embereket, hogy keressenek menedéket.
Ukrán tisztviselők a hónap elején az amerikai küldöttséggel Szaúd-Arábiában tartott találkozójukon a Fekete-tengerre kiterjedő tűzszünetet és nagy hatótávolságú rakétacsapásokat, valamint foglyok szabadon bocsátását javasolták.
„Megállapodtunk egy azonnali tűzszünetben minden energia és infrastruktúra tekintetében, azzal a megállapodással, hogy gyorsan dolgozunk a teljes tűzszünetért és végső soron ennek a nagyon szörnyű háborúnak a befejezéséért Oroszország és Ukrajna között”
– tette közzé Trump a közösségi médiában a hívását követően.
A Kreml közölte, hogy Putyin üdvözölte Trump felhívását a tengeri tűzszünetre, és „beleegyezett, hogy tárgyalásokat kezdjenek egy ilyen megállapodás konkrét részleteinek további kidolgozásáról”.
Putyin azt is közölte Trumppal, hogy Oroszország és Ukrajna szerdán kicserél egyenként 175 hadifoglyot, és Oroszország 23 súlyosan sebesült katonát is átad Ukrajnának – közölte a Kreml.
Putyin felszólította Trumpot arra is, hogy szüntesse be az Ukrajnának nyújtott külföldi katonai és hírszerzési támogatást, mivel az Egyesült Államok a Kreml szerint arra törekszik, hogy véget vessen Oroszország ukrajnai inváziójának.
Hogy jutottunk el a mostani pillanatig?
Ugyan az ukrán tisztviselők a múlt héten a Marco Rubio külügyminiszter által vezetett szaúd-arábiai tárgyalások során beleegyeztek a 30 napos tűzszüneti javaslatba. Volodimir Zelenszkij ukrán elnök azonban továbbra is szkeptikus azzal kapcsolatban, hogy Putyin készen áll a békére, miközben az orosz erők továbbra is ostromolják Ukrajnát.
Az amerikai-orosz közeledés újabb fordulat a drámaian változó amerikai-orosz kapcsolatokban, mivel Trump a konfliktus gyors befejezését tette elsődleges prioritássá – akár annak árán is, hogy ez megterheli a kapcsolatokat a régi amerikai szövetségesekkel, akik azt akarják, hogy Putyin fizessen meg az invázióért.
A Trump-Putyin telefonbeszélgetés előkészítéseként a Fehér Ház különmegbízottja, Steve Witkoff a múlt héten Moszkvában találkozott Putyinnal, hogy megvitassák a javaslatot. Rubio a Szaúd-Arábiában folytatott megbeszélések során meggyőzte a magas rangú ukrán tisztviselőket is, hogy egyezzenek bele a tűzszünet feltételeibe.
Putyin a múlt héten azt mondta, hogy elvben egyetért az amerikai javaslattal, de hangsúlyozta, hogy Oroszország garanciákat kér arra, hogy Ukrajna nem használja ki az ellenségeskedések szünetelését az újrafegyverzésre és a mozgósítás folytatására. Az orosz elnök azt is követelte, hogy Ukrajna mondjon le a NATO katonai szövetséghez való csatlakozásról, jelentősen csökkentse hadseregét, és védje meg a kisebbségek által használt orosz nyelvet és kultúrát.
Az amerikai elnök a héten azt mondta, hogy Washington és Moszkva már elkezdett tárgyalni arról, hogy a konfliktus lezárását célzó megállapodás részeként „bizonyos eszközöket” felosszanak Ukrajna és Oroszország között.
Trump a hívás előtt azt mondta, hogy földterületek és az erőművek ellenőrzése is része lesz a beszélgetésnek, amely annak évfordulóján történt, hogy Oroszország 11 évvel ezelőtt annektálta a Krím-félszigetet.
Witkoff elmondása szerint az amerikai és orosz tisztviselők megvitatták a dél-ukrajnai Zaporizzsja atomerőmű – Európa legnagyobb atomerőművének – sorsát, mely a háború előtti évben Ukrajna villamos energiájának közel negyedét termelte.
A Fehér Ház közölte azt is, hogy a vezetők a közel-keleti helyzetről is tárgyaltak, és egyetértettek abban, hogy
„Irán soha nem kerülhet olyan helyzetbe, hogy elpusztítsa Izraelt”.
Amerikai tisztviselők korábban azt mondták, hogy Irán rövid hatótávolságú ballisztikus rakétákkal és támadó drónokkal látta el Oroszországot az ukrajnai háborúhoz. Az USA azt is állította, hogy Irán egy dróngyártó üzem építésében is segítette a Kremlt.
