Az északi ország azt követően tesz lakatot képviseleti irodájára a Palesztin Hatóságnál, miután az izraeli külügyminisztérium megfosztotta diplomáciai státuszától az ott dolgozó nyolc norvég alkalmazottat.
Az izraeli külügyminisztérium azért vonta vissza a nyolc norvég diplomata státuszát, mert Norvégia az iszlamista Hamász terrorszervezet október 7-i mészárlását követően elismerte a palesztin államot, és támogatta az elfogatóparancs kiadását Benjámin Netanjahu miniszterelnök és más izraeli vezetők ellen – olvasható Jiszrael Katz külügyminiszter X-oldalán.
„Aki ellenünk cselekszik, mi is ellene fogunk cselekedni. Továbbra is megőrizzük Izrael Állam státuszát és nemzeti önbecsülését”
– írta vasárnap az eset nyomán a külügyminiszter.
A nyolc, diplomáciai státuszát elvesztő diplomata a döntés nyomán kénytelen lesz elhagyni Izraelt. A diplomatáknak azt mondták, hogy egy héten belül visszavonják az akkreditációjukat, három hónapon belül pedig a vízumukat is, de mindannyiuknak felajánlották, hogy új akkreditációt kérjenek.
Espen Barth Eide, Norvégia külügyminisztere szélsőségesnek és ésszerűtlennek nevezte Benjámin Netanjahu miniszterelnök kormányának döntését, és megígérte, hogy Oslo a kudarcok ellenére tovább dolgozik az „életképes palesztin államért”.
Norvégia pénteken bezárt képviselete a júdea-szamáriai Al-Ram városban működött. A döntés
„a palesztinok és a Palesztin Hatóság, a nemzetközi jog védelmezői, a kétállami megoldás és a palesztinok önrendelkezési joga ellen irányul”
– közölte Barth Eide, és megfogadta, hogy Oslo nem engedi meg, hogy a bezárás befolyásolja „munkáját egy életképes palesztin államért”.
Az Európai Unió, az Egyesült Királyság és az Egyesült Államok is bírálta a diplomáciai státuszok visszavonását, és felhívta a figyelmet Norvégiának az elmúlt három évtizedben az izraeli-palesztin „béketörekvésekben játszott szerepére”.
