Erősödnek az antiszemita megnyilvánulások az Egyesült Államokban és az európai országokban, köztük Romániában is a Hamász Izrael elleni terrortámadását követően kirobbant közel-keleti konfliktus nyomán – derül ki az Elie Wiesel Nemzeti Holokausztkutató Intézet kedden közzétett éves jelentéséből.
A 2023. május és 2024. április közötti időszakra vonatkozó jelentés szerint a gyűlöletkeltő üzenetek főleg az online térben, utcai tüntetéseken, vandál cselekmények, a médiában hangoztatott előítéletek révén terjednek, de a román politikai vezetők is következmények nélkül hangoztattak antiszemita és holokauszttagadó üzeneteket a parlamentben, foglalta össze az MTI az Agerpres hírügynökség tájékoztatása alapján.
A kormány által csaknem két évtizede alapított holokausztkutató intézet sajtóközleménye szerint a zsidók történetét és a holokausztot megismertető új tantárgy bevezetése a romániai középiskolai oktatásba szintén holokauszttagadó, konspiratív és antiszemita üzeneteket gerjesztett.
Az Elie Wiesel Intézet szerint a legfőbb ügyészség statisztikáiból látható, hogy a román bűnüldöző szervek nem tekintik prioritásnak az antiszemita megnyilvánulásokkal kapcsolatos feljelentések kivizsgálását.
A jelentés „pozitív tendenciát” állapít meg a hatóságok részéről a háborús bűnösökre utaló nevek nyilvános térből való eltávolításával kapcsolatban, és elismeréssel szól „az antiszemitizmus, az idegengyűlölet, a radikalizálódás és a gyűlöletbeszéd megelőzését és leküzdését célzó Nemzeti Stratégia” 2024-2027 közötti időszakra vonatkozó második szakaszának kormányzati elfogadásáról.
Másfelől megállapítja, hogy szakadék tátong a központi hatóságok elkötelezettsége és az antiszemitizmus visszaszorítását célzó közpolitikák helyi szintű végrehajtása között.
A jelentés szerint a vizsgált időszakban náci jelképeket és jelszavakat firkáltak zsinagógák falára Temesváron és Segesváron, illetve középületekre Bukarestben és Jászvásáron. Közintézményekben szerveztek a két világháború közötti román fasiszta mozgalom képviselői előtt tisztelgő rendezvényeket, nyilvános árveréseken értékesítették Ion Antonescu marsall, illetve a Vasgárda vezetőinek használati tárgyait, fényképeit, a két világháború közötti időszak fasiszta reklámanyagait.
A jelentés a politikustársadalom szintjén büntetlenül megnyilvánuló antiszemitizmusra, a holokauszt bagatellizálására Diana Soșoacă szenátor parlamenti szónoklatait hozta fel példaként.
