A piros köves aranygyűrű Jeruzsálemben, a Giváti parkolóban folyó ásatások keretében került elő a kitermelt föld átszitálása közben – írja a Zsido.com.
A hellenisztikus korból származó ékszer mérete alapján a szakemberek úgy vélik, hogy gyermeké lehetett egykor. A rendkívül tiszta és különlegesen jó állapotban megmaradt, teljesen ép aranygyűrűbe piros drágakövet, minden bizonnyal gránátot foglaltak.
A gyűrűt a Dávid Városában zajló feltárások egyik résztvevője, Techija Gangate találta meg a már kitermelt föld ellenőrző átszitálása során.
„Ahogy átszitáltam a földet, hirtelen valami megcsillant. Azonnal kiabálni kezdtem: gyűrűt találtam, gyűrűt találtam! – pillanatok alatt mindenki körém gyűlt, hatalmas izgalom lett úrrá mindenkin.
Igazán megindító leletről van szó, ilyesmit nem talál az ember minden nap. Az az igazság, hogy mindig is vágytam arra, hogy aranyékszert találjak, és boldoggá tesz, hogy teljesült a vágyam – pontosan egy héttel azelőtt, hogy szülési szabadságra mentem volna”.
Dr. Jiftách Sálev és Riki Zálut Hár-Tov, az Izraeli Régészeti Hatóság feltárási osztályának vezetői elmondták: „A gyűrű nagyon pici. Egy felnőtt nő kisujjára jó, vagy egy kisfiú vagy kislány ujjára. Dr. Marion Zindel ékszerész-szakértő szerint a gyűrű úgy készült, hogy előre kivágott aranyleveleket kalapáltak rá egy sima fémgyűrűre. Stilisztikailag a perzsa vagy a korai hellenisztikus kor elterjedt divatját tükrözi, és a polgári időszámítás kezdete előtti IV. század végéről vagy III. század elejéről származik. Abban a korszakban terjedt el az a szokás, hogy díszített arany helyett inkább aranyba foglalt követ hordtak ékszerként.”
A Tel-Avivi Egyetem professzora, Juvál Gadot és Efrát Bocher, régész szerint: „A most előkerült gyűrű a korai hellenisztikus kor ékszereihez tartozik, melyek a Dávid Városában folyó ásatásokról kerültek elő. Ezek közé tartozik egy szarvas állatot ábrázoló fülbevaló, valamint egy díszes aranygyöngy. A Giváti parkolóban feltárt leletek új képet festenek a korai hellenisztikus kor Jeruzsálemének lakóiról.
Bár korábban csak néhány épület és lelet került elő ebből a korból, és ezért a legtöbb kutató úgy vélte, hogy Jeruzsálem kis méretű és szegény település volt abban a periódusban, a délkeleti lejtőn (ez a Dávid Városának nevezett rész), ám ezek az új leletek egészen más történetet mesélnek el. A feltárt épületek már egész negyedet tesznek ki, ahol lakóépületek és a közösség céljait szolgáló épületek is állnak. A város a hegy tetejétől nyugat felé terül el. Az épületek jellege, valamint az aranyból készül tárgyak és más leletek a város egészséges gazdaságáról, sőt, elit státuszáról árulkodnak.
A város lakosai minden bizonnyal nyitottak voltak az igen elterjedt hellenisztikus stílus irányában, valamint a Földközi-tenger medencéjének más befolyásai felé.”
A hellenisztikus világban Nagy Sándor uralkodásától fogva igen elterjedtek voltak az aranyékszerek. Nagy Sándor hódításai segítették a luxuscikkek elterjedését és kereskedelmét. Az ékszereket gyakran mitológiai figurák vagy szimbolikus események ábrázolásai díszítették.
Eli Escusido, az Izraeli Régészeti Hatóság vezetője így összegezte az eseményeket: „A jeruzsálemi ásatások felbecsülhetetlen értékű információval szolgálnak a múltunkkal kapcsolatban. A közeledő Jeruzsálem-nap alkalmából arra biztatok mindenkit, hogy vegyen részt ingyenesen az Izgalmas jeruzsálemi felfedezések című estén”.
