Két nappal az ukrajnai háború kitörésének második évfordulója előtt, február 22-én az Európai Unió brüsszeli székhelyén gyűltek össze az EU kulcsszereplői, hogy felavassanak egy kiállítást, amely az emberiesség példáját mutatja be. A kiállítás azt a pillanatot idézi, amikor a világ megnyitotta kapuit a háború sújtotta országból menekülő ukrán menekültek előtt — tudósít az EMIH – Magyar Zsidó Szövetség és a Tett és Védelem Liga szervezésében Brüsszelben múlt héten megnyílt kiállítás avatójáról a Jewish News Syndicate.
A kiállítás különösen, de nem kizárólagosan a zsidó segélyezési erőfeszítésekre összpontosít, kiemelve az odesszai zsidó árvaház megmentését, az ukrán zsidók számára egy menedékhely létrehozását egy Balaton melletti üdülőhelyen Magyarországon, valamint a lengyelországi Krakkóban a Zsidó Közösségi Központ által a nem-zsidó menekültek számára létrehozott tábort.
A kiállítás hat, nagyjából két méter magas, harmonikaszerű panelből áll, amelyeken a menekültválságot leíró és a konkrét segélyezési erőfeszítéseket bemutató leírások és fényképek láthatók. Az egyik sarokban lévő képernyőn az egyes menekültek beszámolóit játszották le.
„Az önök munkája példamutató volt a zsidó és nem-zsidó emberek segítésében és támogatásában egyaránt”
– mondta Várhelyi Olivér, az Európai Unió szomszédságpolitikáért és bővítésért felelős európai biztosa, aki az Európai Unió szomszédos országaival, köztük Izraellel való kapcsolatok erősítéséért felelős pozíciót tölt be, a kiállítás megnyitóján mondott beszédében.
„Önök a kezdetektől fogva ott voltak, hogy segítsenek a legkiszolgáltatottabbakon”
– tette hozzá Várhelyi, utalva arra a sok zsidó csoportra, amelyek továbbra is részt vesznek a segélyezésben.
Köves Slomó rabbi, az EMIH – Magyar Zsidó Szövetség vezető rabbija a JNS-nek elmondta:
„Gyakori állítás antiszemiták részéről, hogy a zsidók csak magukra gondolnak, és nem segítenek másoknak, ami pontosan az igazság ellentéte. Ez a kiállítás azt mutatja, hogy a zsidó szervezetek összefogtak, hogy segítsenek zsidókon és nem-zsidókon egyaránt”.
A zsidók mindenkinek segítettek, értett egyet Jichák Mais, a kiállítás kurátora, megjegyezve, hogy „természetesen nem végeztek genetikai viszgálatot amikor valakit felvettek a Sheba kórházba”, utalva az Izrael által Ukrajnában felállított 66 ágyas tábori kórházra.
Mais egyik kedvenc fotója a kiállításon az a karácsonyfa, amely a krakkói Zsidó Közösségi Központ által a nem-zsidó menekültek számára fenntartott táborban készült.
„Amit itt látnak, az egy emberi tragédiára adott emberi válasz világméretű jelensége”
– mondta Mais. „Én történész vagyok. Nem vagyok annyira naiv, hogy azt gondoljam, hogy ez lesz a modell. De remélem ez valami olyan, amit utánozni fognak.”
Mais megjegyezte, hogy az emberi tragédia minden esetben a „törődés vagy együttérzés hiánya miatt következik be”.
A kiállítás ötletgazdája maga Mais, az izraeli Jad Vasem Holokauszt Emlékközpont korábbi igazgatója és a New York-i Zsidó Történeti Múzeum alapító főkurátora.
Mais dolgozott már együtt Köves rabbival az új budapesti holokauszt múzeum, a Sorsok Háza koncepcióján, amikor Köves elmesélte neki a magyarországi Balaton mellett lévő menekülttábor történetét, amelyben 5 000 menekült talált nyugalmat hosszabb-rövidebb időre.
Köves elmesélte, hogy az orosz támadást követő reggel felhívta Meir Stambler rabbit, az Ukrán Zsidó Hitközségek Szövetségének elnökét, hogy megkérdezze, tud-e valamit segíteni. Stambler megkérdezte, hogy van-e olyan hely Magyarországon, ahol 1 000 zsidót el tudnának helyezni úgy, hogy a vallási életet is folytatni tudják.
Köves rabbi bevallotta, hogy szkeptikus volt, hogy találhatna ilyen helyet, de telefonált néhányat, és órákon belül Magyarország kormánya felajánlotta a balatoni üdülőhelyet (Magyarország, amelynek magatartása mindvégig dicséretes volt, később elutasította, hogy díjat kérjen a létesítmények használatáért — teszi hozzá a JNS).
Mais rájött, hogy senki sem tudott ezekről az erőfeszítésekről. Az, hogy a menekültek nem passzív áldozatok voltak, hanem aktívan részt vettek a mentésben, a balatoni látogatás másik aspektusa volt, amely lenyűgözte Maist.
„Leültem és beszéltem több menekülttel, és azonnal feltűnt, hogy milyen erőfeszítéseket tettek annak érdekében, hogy megtalálják a kijutás módját”
– mondta.
„Mi mindig úgy tekintünk az áldozatra, mint olyas valakire, akiről gondoskodnak. Ám ebben az esetben nem tudtak volna eljutni a határig se anélkül, hogy ne tájékozódtak volna a különböző buszokról, a papírmunkáról, a bürokráciáról stb.”.
Különösen lenyűgözte őt a Chábád mozgalom általi erőfeszítés. A Chábád által működtetett odesszai árvaház esetében a csoportnak 28 óra alatt sikerült öt határon át eljutnia Németországba „kevés irattal, beleértve egy három hónapos csecsemőt, akinek még nem volt meg a születési anyakönyvi kivonata”. (Az árvák azóta visszatértek Ukrajnába, mivel úgy érzik, hogy ott elég biztonságban vannak.)
Az élmény inspirálta Mais-t, aki visszatért Budapestre, és meggyőzte Köves rabbit, hogy össze kellene állítaniuk egy kiállítást a zsidó segélyezési erőfeszítésekről. Az egyik tábla felsorolta az érintett menekültek számát, és a puszta lépték megdöbbentő. Több mint 6 millióan menekültek el Ukrajnából.
Bár a kiállítás a zsidó erőfeszítésekre összpontosít, Mais hangsúlyozta, hogy sok szervezet és ország tett csodálatos dolgokat, a Vöröskereszttől az EU-n át az Egyesült Államokig.
„Szeretnénk világossá tenni, hogy nem a zsidók vagy Izrael az egyetlenek. Nem próbáljuk háttérbe szorítani a többi szervezetet, vagy magunk felé fordítani a rivaldafényt. Ezért is hoztuk össze ezt a kiállítást”.
Katharina von Schnurbein, az Európai Bizottság antiszemitizmus elleni küzdelemmel és a zsidó élet támogatásával foglalkozó koordinátora csodálatát fejezte ki a zsidó szervezetek iránt, amelyekkel hivatala együtt dolgozik, jellemzően az antiszemitizmus kérdésében.
„Azonnal kapcsoltak. Azt mondták: ‘Már most ott kell lennünk. Segítenünk kell. És ezt összehangoltan akarjuk tenni’. És számomra ez elképesztő volt, látni ezt a zsidó elkötelezettséget”
– mondta von Schnurbein a JNS-nek.
A balatoni menekülttábor története, ahol a zsidók kóser ellátásban részesültek, igen pozitív visszhangra talált Von Schnurbeinben, aki megjegyezte, hogy az antiszemitizmus elleni küzdelem csak egy része irodája küldetésének, ahogy az is, hogy segítse a zsidó közösségek gyarapodását.
„A zsidó élet előmozdításának ez az aspektusa kulcsfontosságú. Ez mindennek a szíve” – mondta.
„Végső soron arról van szó, hogy a zsidók a vallási és kulturális hagyományaiknak megfelelően élhessék az életüket.”
A kiállítás most Franciaországba tart, ahol két hétig lesz látható a párizsi Francia Zsidó Hitközség épületében, mielőtt hosszabb időre visszatérne Brüsszelbe.
