Elhunyt a müncheni mészárlás elkövetőit levadászó legendás Moszad kémfőnök

98 éves korában Tel-Avivban elhunyt Zvi Zamir, a Moszad egykori vezetője.

Zamir leghíresebb művelete az Isten haragja nevet viselte, amelynek célja a müncheni-mészárlás elkövetőinek felkutatása és egyenként történő megölése volt.

Még tartott a túszdráma, amikor Zamir Münchenbe sietett és kérte a nyugatnémet hatóságokat, hogy engedélyezzék a Szajeret Matkalnak, az IDF elit egységének az izraeli sportolók megmentését. A nyugatnémet hatóságok a kérelmet jogi okokra hivatkozva elutasították.

A nyugatnémet rendőrség azonban felkészületlen volt és hibázott, ami a palesztin terroristák által fogva tartott mind a kilenc izraeli túsz halálához vezetett.

„A németek teljesen haszontalanok voltak”

– emlékezett vissza évtizedekkel később Zamir a történtekre.

A fürstenfeldbrucki repülőtéren történt katasztrófa után Zamir volt az, akinek fel kellett hívnia az akkori miniszterelnököt, Golda Meirt.

„Szörnyű volt mindezt német földön végignézni”

– magyarázta később egy interjúban.

Aztán jött „Isten haragja”. Zamir szerint Golda Meir bíróság elé akarta állítani a müncheni tetteseket, de aztán rájött, hogy ez nem lehetséges, ezért végül Zamir maga kért engedélyt a terroristák likvidálására.

Az Eichmann-ügy óta nem látott per készülődik Izraelben

„Ez lesz az egyik legfontosabb per, amelyre Izraelben sor került” – mondja az egykori főügyészhelyettes.

Zvi Zamir 1925. március 3-án született Zwicka Zarzewskiként Lengyelországban. Még csecsemő volt, amikor családjával a Palesztin Mandátum területére költöztek – még nem volt 18 éves, amikor 1942-ben a Pálmáh, a Hágáná elit egységének tagja lett. A britek letartóztatták, mert „illegális” zsidó menekülteket csempészett Palesztinába.

Az 1948-as izraeli függetlenségi háborúban Zvi Zamir az újonnan alapított zsidó állam fegyveres erőinek (IDF) katonájaként harcolt. Később Zamir parancsnok volt Dél-Izraelben, majd katonai attasé a londoni nagykövetségen. Két évtizeden át szolgált a fegyveres erőknél.

Zamirt 1968-ban nevezték ki a Moszad vezetőjévé.

Nemcsak a müncheni mészárlás, hanem az 1973-as jom kippuri háború is az ő hivatali ideje alatt történt.

Efraim Halevi, egy régi bajtársa, aki évtizedekkel később az utódja lett a titkosszolgálatoknál, nemrég elárulta, hogy Zamir „mindig hangot adott véleményének”.

Amikor Vernon Walters, a CIA igazgatóhelyettese világossá tette az izraelieknek, hogy az USA meg akarja várni, ki kerül ki győztesen a jom kippuri háborúból, Zamir teljesen kiakadt. Halevi elmondása szerint Zamir válaszul azt üzente Waltersnek, hogy

„Nyald ki a seggem”.

Zvi Zamir 2011-ben írta meg memoárját Nyitott szemmel címmel. Feleségével, Rinával három gyermekük született.

Ezt a cikket szerkesztőségünk a sábát beállta előtt készítette és előre időzítve jelent meg az oldalon.

A cionista hősnő, aki zsidó lányokat mentett meg az arab pogromok elől

Ráchel Jánáit Ben-Cvi az elsők között ismerte fel, hogy lejárt a zsidók ideje az arab országokban.