Nem Kína az egyetlen hely a Földön, ahol van „Nagy Fal”. Mongóliában is van, mintegy 2 700 kilométerre déli szomszédjától.
Mongol kutatók összefogtak a jeruzsálemi Héber Egyetem munkatársaival, hogy tanulmányozzák a korábban figyelmen kívül hagyott mongol építészeti remekművet – egy 405 kilométer hosszú, monumentális falrendszert Kelet-Mongóliában.
Elmondásuk szerint ez az első felfedezés nemcsak ennek az ősi építészeti csodának a jelentőségét tárja fel, hanem döntő kérdéseket vet fel az ilyen kolosszális építmények megépítésének okairól, funkcionalitásáról és tágabb értelemben vett következményeiről is.
Eredményeik hozzájárulnak egy nagyobb multidiszciplináris projekthez, amely a történelmi falrendszereket és azok társadalmi-politikai, gazdasági és környezeti hatásait vizsgálja, és amely kulcsfontosságú mérföldkövet jelent az ősi civilizációk és civilizációnkra gyakorolt örökségük megértésében.
Gideon Shelach-Lavi, a Kelet-Ázsia Tanulmányok professzora és Amartuvshin Chunag, a Mongol Nemzeti Egyetem professzora vezette azt a csapatot, amely a Journal of Field Archaeology című folyóiratban közzétett új felfedezést mutatta be. Tanulmányuk egy olyan monumentális falrendszerre világít rá, amely a jelenlegi tudományos diskurzusban nagyrészt figyelmen kívül maradt.
A mongol ív egy földfalból, egy árokból és 34 kísérőszerkezetből áll. Az i.sz. 11. és 13. század között épült bonyolult rendszer a történelmi építészeti csodák egyik kulcsfontosságú, de még mindig kevéssé tanulmányozott aspektusává vált.
A közös erőfeszítéssel végzett kutatás átfogó megközelítést alkalmazott, amely távérzékelési adatgyűjtést, régészeti terep-felméréseket és földrajzi információs rendszereken keresztüli elemzést ötvözött. A csapat az ősi írott forrásokban is elmélyült, hogy előzetes értelmezést adjon a mongol ív kialakításáról és lehetséges funkcióiról.
„A középkori falrendszerrel kapcsolatban feltett kérdéseink relevánsak a falépítés más eseteire is – miért döntöttek úgy egyes államok és birodalmak, hogy hatalmas mennyiségű erőforrást és munkaerőt fektetnek hosszú határkerítések, falak és árkok építésébe? Milyen funkciót szántak ezeknek a műemlékeknek? Mennyire voltak hatékonyak, és milyen társadalmi, politikai, gazdasági és környezeti következményei voltak az építésüknek? Mennyi ideig működtek, és miért hagyták el őket?”
— világít rá a kutatás fontosságára Shelach-Lavi professzor.
A kínai Nagy Fal, hangsúlyozták, „nemcsak az ősi határfalak legismertebb példája, hanem vitathatatlanul az emberiség történelmének egyik legterjedelmesebb épített műemléke is. A „Kínai Nagy Fal” azonban valójában félrevezető kifejezés. Míg a kínai történelem során rendszeresen építettek és használtak hosszú (vagy „nagy”) falakat, voltak olyan hosszú időszakok is, amikor nem léteztek ilyen falak. Ráadásul e falak elhelyezkedése, funkciója és szimbolikus jelentése korszakonként drámaian változott — hívja fel a figyelmet a The Jerusalem Post.
Vitatott például, hogy a falak mennyire voltak hatékonyak, és hogy azért építették-e őket, hogy megvédjék Kínát az északról érkező invázióktól.”
Az egész falrendszer, amelyhez a mongol ív tartozik, különböző neveket kapott a szakirodalomban – írta a két professzor. „Nevezték már ‘Csin határárkoknak’ is. Ez egyben Kína és Mongólia történetének egyik legrejtélyesebb, hosszú fal- és árokrendszere. Méretei és összetettsége ellenére nem világos, hogy pontosan mikor épült, ki építette és milyen célból.
Még az sem világos, hogy a teljes falsorozatot egy időben építették-e, vagy – ahogy most feltételezzük – hosszú idő alatt épült különböző projektek halmozódásáról van szó.”
Tanulmányuk egy nagyobb multidiszciplináris projekt része, amelyet az Európai Kutatási Tanács (ERC) kutatási alapja finanszíroz, és amely az Észak-Kínában és Kelet-Mongóliában mintegy egy évezreddel ezelőtt épült kiterjedt falak és építmények feltérképezésével foglalkozik. Az eredmények nemcsak a történelmi rejtélyek megfejtéséhez járulnak hozzá, hanem keretet kínálnak az ilyen törekvések szélesebb körű társadalmi-politikai, gazdasági és környezeti hatásainak feltárásához is.
A kutatók szerint a közzétett tanulmány kulcsfontosságú mérföldkövet jelent a folyamatban lévő vizsgálatban, amely új érdeklődést és további kutatást vált ki az ősi építészeti csodák és azok társadalmi hatásai iránt.
