Terjedelmes cikkben, „Magyarországon az ortodox zsidók harcolnak a Chábád mentőcsomagja miatt, amelyet egyesek »trójai falónak« tekintenek” címmel foglalkozik a Magyarországi Autonóm Orthodox Hitközség tisztújítása okán kialakult helyzettel és annak hátterével a Times of Israel, a vezető angol nyelvű izraeli híroldal. Az írás fordítását teljes terjedelmében, változtatás nélkül közöljük.
A pénzszűkében lévő MAOIH (Magyarországi Autonóm Orthodox Hitközség — a szerk.) ortodox közösség egyes tagjai felvásárlásnak tekintik a Chábádhoz kötődő versenytárs által nyújtott segítséget, míg mások szerint ez a hitközségüknek nyújtott mentőövet jelent.
Nem sokkal azután, hogy Keszler Gábor Magyarország legrégebbi zsidó közösségének vezetője lett, elmondta élete – saját bevallása szerint – legnehezebb beszédét.
Keszler májusban közölte a Magyarországi Autonóm Orthodox Zsidó Hitközség, azaz a MAOIH mintegy 40 alkalmazottjával, hogy nem tudja kifizetni a fizetésüket, mert a szervezet – ahogy ő fogalmazott – „csődbe ment”.
„11 000 dollár volt egy olyan szervezet bankszámláján , amelynek havi kiadásai ennek az összegnek a többszörösét teszik ki” – emlékezett vissza Keszler. „Így azt kellett mondanom a szervezetünk alkalmazottainak, akik elvileg megbízható munkáltatóként tekintenek ránk, hogy nem kapnak fizetést”.
A pénzhiány nem szokatlan a kelet-európai kis zsidó közösségek számára, ahol a kommunizmus megakadályozta annak a kevésnek az újjászületését, amelyik túlélte a holokausztot.
Az elődjétől örökölt pénzhiány fedezésére Keszler a Chábád helyi ágához, az EMIH – Magyar Zsidó Szövetséghez fordult. Ők mintegy 85 000 dollárt adtak át, biztosítva a MAOIH alkalmazottainak fizetését és a lejárt számlák kifizetését, és elűzve a pusztító perek rémképét.
De ez csak a nyitó lépés volt egy belső jogi harcban, amely a Chábád hatalomátvételére vonatkozó állításokról szólt. A harc megosztja a helyieket, és újratermeli a régi zsidó közösségek és a feltörekvő Chábád rabbik közötti területi háborút, akik saját gyülekezeteik számára akarnak rést vágni.
A két hitközség szövetségét támogató MAOIH-tagok azt mondják, hogy mindez egy mentőöv a MAOIH örökségének megőrzéséhez,
mint a magyar ortodoxia fáklyavivője – a zsidóság nagymúltú irányzata, amely olyan illusztris rabbinikus dinasztiákat hozott létre, mint a Szatmár, a Sanz-Klausenburg és a Munkács.
Az ellenzők a finanszírozást annak bizonyítékaként tekintik, hogy a Chábád a magyar ortodoxia modern reinkarnációját kooptálja.
„A Chábád a magyar ortodoxia átvételét hajtja végre” – mondta az egyik kritikus, Sinai Turán (évek óta Izraelben élő Turán Tamás, a Mazsihiszhez köthető ORZSE – Zsidó Egyetem egykori könyvtárosa — a szerk.) a The Times of Israel című lapnak az EMIH, a mintegy másfél tucat zsinagógával és több ezer hívővel rendelkező csoport és a MAOIH, egy sokkal kisebb, mindössze néhány tucat taggal és négy működő zsinagógával rendelkező csoport közötti kapcsolatról.
A MAOIH Chábád általi átvétele hozzáférést jelenthetne ahhoz a több százezer dolláros támogatáshoz, amelyet a MAOIH évente kap a magyar kormánytól – tette hozzá Turán, az Eötvös Loránd Tudományegyetem zsidósággal foglalkozó kutatója. Az 1990-es évekre visszanyúló finanszírozás a két csoportnak, valamint a MAZSIHISZ-nek, a liberális, a Chábádhoz ellenségesen viszonyuló csoportnak nyújt forrásokat.
„Csak folyamatos és agresszív terjeszkedéssel tudják biztosítani maguknak a folyamatos működésükhöz szükséges állami és adományozói pénzeket” – mondta Turán az EMIH-ről. „A Chábád a magyar ortodoxiát a Chábád Turizmus és PR Magyarország Kft-vel helyettesíti, a helyi liturgikus hagyományokat és szokásokat pedig a sajátjukkal. Ahogyan tette ezt szinte mindenhol a zsinagógákban, amelyeket Magyarországon birtokba vettek”.
A finanszírozás mellett „ott van a magyar ortodoxia »márkája«, amelyre a Chábádnak szüksége van ahhoz, hogy beszálljon a magyarországi zsidó zarándoklatok körüli pénzügyi akcióba” – tette hozzá Turán. A Chábáddal szemben gyanakvó zsidó áramlatokhoz tartozó haredi zsidók „nem szívesen nyúlnának hozzá” a Chábádhoz kapcsolódó turisztikai vállalkozásokhoz – érvelt.
Keszler visszautasította Turán állításait.
„A MAOIH-ban nincs pénz, egyszerűen a működtetése többe kerül, mint amennyi támogatást kap”
– mondta Keszler, aki korábban a MAZSIHISZ vezetőségének tagja is volt. Ami a „márkát illeti, a MAOIH teljesen autonóm” – mondta Keszler.
A holokauszt majdnem kiirtotta a magyar ortodoxiát, hiszen elpusztította a vidéki közösségeket. A túlélők túlnyomó többsége Budapestről származott, amelynek zsidósága általában modernebb és kevésbé hívő volt. A Chábád csak a kommunizmus bukása után vált jelentős erővé Magyarországon. Ma körülbelül 100 000 zsidó maradt Magyarországon, ahol a népirtás előtt legalább 700 000 zsidó élt.
A múlt hónapban a MAOIH-on belüli, a Chábáddal való együttműködéssel kapcsolatos konfliktus nagy figyelmet keltett a helyi és nemzetközi médiában egy kép miatt, amely a MAOIH legnagyobb és legismertebb ingatlana előtt imádkozó híveket mutatott: a három zsinagógát magában foglaló komplexum, köztük a 100 éves Kazinczy utcai zsinagógát, egy díszes szecessziós épületet Budapest központjában.
Sokak számára a kép bizonyíték volt arra, hogy a Keszler vezetése bezáratta a zsinagógákat, hogy elnyomja a Keszler megválasztásával és a Chábáddal való együttműködéssel kapcsolatos ellenvéleményt.
Keszler szerint azonban a komplexumot sürgős javítások miatt zárták be, ami a rossz karbantartás, egy időhöz kötött adomány és egy lejárt, felújításra szánt kormányzati támogatás kombinációja miatt történt.
Keszler a zsinagóga előtt imádkozó hívek között volt, akik elmondása szerint három hónapon belül újra megnyitják a zsinagógát.
Turán eközben a hirtelen bezárást Aryeh Mordechay Rabinowitz rabbi, egy hatvanas éveiben járó izraeli rabbi helyszínre érkezésének tulajdonítja. „A hatalomátvételt ellenző emberek hozták Budapestre ezt a rabbit, ezért az EMIH és a jelenlegi vezetés bezárta a zsinagógákat, hogy zaklassák a közösséget, zavarba hozzák a rabbit, és megzavarják a munkáját” – magyaráztaa Turán.
Rabinowitz elmondta, hogy a közösség kérésére jött el. Nem kap fizetést a budapesti munkájáért – hangsúlyozta, hozzátéve, hogy tervei szerint határozatlan ideig marad. Rabinowitz úgy véli, hogy a jelenlegi vezetés nem autonóm, és alá van rendelve a Chábád rabbiknak. Példaként említi, hogy zsinagóga helyett a MAOIH híveit meghívták, hogy egy Chábádhoz kötődő kóser éttermet, a Carmelt használják ideiglenes imaházként.
Keszler tagadja, hogy bármilyen kísérletet tettek volna arra, hogy az istentiszteletek résztvevőit elzárják a zsinagógától. Nem ő alkalmazta Rabinowitzot, de üdvözölte az érkezését, mondta.
A MAOIH nem tekinti Rabinowitzot a szervezet hivatalban lévő rabbijának, mivel nem a szervezet közgyűlése nevezte ki, mondta Keszler.
Egy magyar neológ rabbi, Fináli Gábor, a magyarországi nem-ortodox neológ felekezet képviselője a következőket mondta a The Times of Israelnek: „A Chábád trójai falóval lépett be a magyar ortodoxiába, és most a fát arra használják, hogy megsüssék, ami a MAOIH-ból megmaradt”.
Az elmúlt évtizedekben a Chábád közösségek a zsidó vezetést és életet alakították át Európa-szerte a rájuk jellemző, a kapcsolatteremtés, az erőforrásokhoz való hozzáférés és a kormányok lobbizásában szerzett tapasztalatok keverékével.
„Sok más zsidó szervezethez hasonlóan mi is olyan növekedést és elkötelezettséget szeretnénk elérni, mint amilyet a Chábád Magyarországon elért. De megtartjuk a függetlenségünket, ez nem képezi vita tárgyát”
– mondta Keszler.
Az EMIH energikus vezetője, Köves Slomó rabbi az EMIH-re és a MAOIH-ra úgy hivatkozott, mint egy egység két részére.
„A tagság és a vallási közösségek által nyújtott szolgáltatások tekintetében az egyesülés lényegében már megtörtént”
– mondta Köves rabbi a 24.hu hírportálnak adott februári interjújában.
„A MAOIH tagsága évtizedekkel ezelőtt kihalt vagy külföldre költözött, az új tagok jelentős része pedig az EMIH oktató tevékenységének köszönhetően lett ortodox zsidó, és csatlakozott a MAOIH-hoz”
– mondta Köves rabbi. Turán vitatta ezeket az állításokat.
Az átvételi vádakra reagálva Köves rabbi a The Times of Israelnek elmondta:
„A helyi közösség építésére összpontosítunk, és nem a Turán által állított ‘turizmusra’. Bár az is igaz, hogy a Magyarországon dolgozó 25 Chábád rabbi közül van egy, aki egy izraeli turistáknak szóló központot vezet. Az ő munkájára is büszkék vagyunk”.
A MAOIH egyik régi tagja elmondta, hogy irracionálisnak tartja a Chábáddal való együttműködés és Keszler vezetésének ellenzését.
„Úgy látom, hogy a Chábádtól kapunk egy mentőövet, hogy kifizethessük a villanyszámlát. De nem látom, hogy bármit is fel kellene ajánlanunk cserébe”
– mondta Grósz István.
A 2000-es években az ortodox közösségek vezetői Európa-szerte harcoltak az ellen, hogy a Chábád rabbik megpróbálták elszívni forrásaikat és híveiket, és megpróbálták piacra dobni az általuk képviselt, viszonylag szigorú és konzervatív, ugyanakkor barátságos és pragmatikus judaizmust. Ezek a harcok a 2010-es években alábbhagytak, ahogy a Chábád rabbik Franciaországban, Németországban, Hollandiában és azon túl is a mainstream részévé váltak.
Magyarországon azonban a Chábád működési módja különösen ellentmondásos, mivel többek szerint közel áll Orbán Viktor kormányához, a jobboldali politikushoz, akit a liberálisok a demokrácia és a kisebbségi jogok csorbításával, valamint a holokauszt narratíva elferdítésével vádolnak. Egyes magyar zsidók azzal vádolják Orbánt, hogy az antiszemitizmust szítja Soros György, a több liberális ügyet finanszírozó zsidó származású üzletember bírálatával.
Mások dicsérik Izrael támogatását és a konzervatív értékek védelmét.
Köves rabbi, az EMIH vezetője vitatta az Orbánt ért kritikákat. Orbán politikai riválisait is támadta a szélsőjobboldali Jobbik párttal való szövetségük miatt. Orbán alatt az EMIH olyan ingatlanokat és forrásokat kapott, amelyek segítettek neki abban, hogy egy lakóépületben székelő, szűkös vállalkozásból nagyméretűvé váljon, többek között irodákkal, több tucatnyi alkalmazottal szerte Magyarországon, vágóhíddal és éttermekkel.
„Az EMIH egyszerűen eltökélt szándéka, hogy uralja a magyarországi zsidó életet” – mondta Turán. Azt állította, hogy az EMIH emelte Keszlert a MAOIH élére, miután elődje, Deutsch Róbert a Chábád szövetségeséből vált kritikussá.
A The Times of Israelnek adott interjújában Deutsch azt állította, hogy Keszler és néhány szövetségese „törvénytelenül megváltoztatta” a MAOIH alapszabályát, hogy leváltsa őt és Keszlerrel helyettesítse.
Ám a magyar bíróság elutasította Deutschnak a választás érvénytelenítésére irányuló kérelmét, és úgy ítélte meg, hogy a választás törvényes volt.
Az ítélet ellen fellebbezés van folyamatban.
Ettől függetlenül több rabbi is hozott olyan döntést, amely vitatja Keszler megválasztásának jogszerűségét, és további vizsgálatokig annak elismerésének felfüggesztésére szólít fel.
Ami a MAOIH alacsony készpénztartalékát illeti, amikor Keszlert megválasztották vezetőnek, Deutsch azt mondta, hogy ez azért volt, mert éppen akkor fizette ki a végkielégítéseket a korábbi alkalmazottaknak, akiket a kiadások racionalizálása érdekében elbocsátott. „Most kellett költenünk, hogy később ne költsünk” – mondta.
Deutsch és Keszler is megerősítette, hogy jelenleg is folyik a rendőrségi vizsgálat a MAOIH könyveléséből eltűnt 2,25 millió dollár ügyében, amely Deutsch elődje, Deblinger Eduárd idején történt.
Deutschot kritikák érték a Chábáddal való együttműködésre való egykori nyitottsága miatt is. Deutsch alatt a Chábád felújított egy budapesti, MAOIH tulajdonában álló zsinagógát, amelyet a MAOIH nem engedhetett meg magának, hogy rendbe hozza és működtesse. Egy Chábád rabbit, Oirechman Smuelt, Köves sógora vette át a Vörösmarty utcai zsinagóga vallási vezetését. „Naiv voltam” – mondta Deutsch a The Times of Israelnek. „Azt hittem, hogy az EMIH-nek jó szándékai vannak, de csak a teljes hatalomátvételt akarták előkészíteni” – mondta.
A MAOIH közgyűlése az év elején Oirechmant választotta a MAOIH főtitkárává, amit a kritikusok a Chábád hatalomátvétel újabb jelének tekintenek.
A vita példátlan mélypontot jelent a magyarországi zsidóság felekezetek közötti kapcsolatokban.
A MAOIH emellett bírósági úton harcol a MAZSIHISZ-szel, Magyarország legnagyobb és legliberálisabb zsidó szövetségével a MAOIH szerint jogtalanul eltulajdonított pénzekért.
A liberális csoport és az EMIH az évek során politikai kérdésekről és pénzekről is csípős vádakat váltott egymással.
A harc a személyes ellenségeskedéseket is szítja – amelyek gyakran megnehezítették a közösségi kapcsolatokat -, és „ismét beárnyékolta egy olyan zsidó közösség hírnevét, amelynek tagjai rendszeresen pénzért harcolnak az országos média nyilvánossága előtt” – ahogy Keszler fogalmazott.
A közösségi belharc, amely az elmúlt években jellemezte a magyar zsidóságot, „sokkal nagyobb veszélyt jelent, mint bármelyik konkrét zsidó csoport a színen, és ezzel szégyent hozunk valamennyi ősünkre”
– mondta Keszler. „Azért mondom, hogy „mi”, mert ebben én is hibás vagyok. Az a célom, hogy ez megszűnjön, de ez egy olyan dinamika, amit nagyon nehéz megtörni”.
