A táblába karcolt felirat minden valószínűség szerint egy, a kor legnagyobb jeruzsálemi piacának számító Zarándokok Útján írott számla vagy fizetési megbízás a második Szentély időszakából. A szöveg hét töredékes, neveket és számokat tartalmazó sorból áll – írja a Zsido.com.
Az egyik sorban a héber Simon név utolsó betűi szerepelnek, majd egy héber mem betű. Más sorokban számokat képviselő jelek olvashatók. A számok előtt ott áll gazdasági értékük a héber mem betűvel jelezve, ami a máot – pénz szó rövidítése, vagy a rés betűvel jelölve, ami pedig a reváim, negyedek kifejezést takarja.
Mindeddig összesen négy hasonló héber feliratot találtak Jeruzsálemben, illetve Bét Semesben, ezeken ugyanígy nevek és számok szerepeltek hasonló kődarabba vésve, a kora római korból. A most felfedezett felirat az első ebből a típusból, mely a kétezer évvel ezelőtti városhatárokon belül került elő. A szöveget éles eszközzel vágták a kőtömbbe, mely eredetileg a Jeruzsálemben és Júdeában a római kori temetkezésnél gyakran használt osszárium (csontgyűjtő) része lehetett. Bár ezeket a tárolókat többnyire a városon kívül található sírokban helyezték el, több helyen jegyeztek fel ilyet a falakon belül is. Elképzelhető, hogy egy helyi üzletben árulták ezeket.
A mostani lelet egy több mint egy évszázaddal korábbi ásatás során került elő a Templom-hegyre vezető Zarándokok Útja mellett. Ez a mintegy 600 méter hosszú út kapcsolta össze a városkaput és a Dávid városának déli részén elhelyezkedő Siloách-medencét a Templom-heggyel és a második Szentéllyel. Ez volt a korszak legfontosabb kereskedelmi színtere a városban. Az új lelet a korábbi, szintén gazdasági jellegű információt tartalmazó korábbi leletekhez csatlakozik, melyek a környékről kerültek elő, és melyek a terület gazdasági jellegéről tanúskodnak.
„A kétezer évvel ezelőtti Jeruzsálem lakosainak mindennapi élete nyilvánul meg e kis tárgyban.
Első ránézésre a nevek és számok felsorolása talán nem tűnik izgalmasnak, de ha arra gondolunk, hogy – akárcsak napjainkban – már kétezer évvel ezelőtt is használtak számlákat és hogy egy ilyen számla elért hozzánk, akkor megérthetjük, micsoda egyedülálló és nagyszerű betekintést ad egy ilyen apró darab a szent város mindennapjaiba” – jelentették ki a kutatók, Nachson Szanton és Eszter Esel professzor. „A tapintható építészeti terek, a tér helyszínen megmaradt, hatalmas kövei és a környék ilyen apró leletei, mint a mérőasztal vagy ez az új felirat, lehetővé teszik számunkra, hogy darabonként állítsuk össze az ősi Jeruzsálem pezsgő központjának páratlan és egyedülálló kirakóját. Minden egyes információmorzsa és ősi felirat új és izgalmas adalékkal járul hozzá a város történetéhez.”
Eli Escusido, az Izraeli Régészeti Hivatal vezetője elmondta, hogy „a Zarándokok Útján folyamatosan folynak a feltárások. Ez az Izraeli Régészeti Hatóság egyik legkiemeltebb projektje. Nem véletlen, hogy a feltárások során kiemelt számos lelet mind arra utal, mennyire központi szerepet játszott az út a második Szentély időszakában. Minden egyes felfedezéssel mélyebben megértjük a helyszínt, és egyre jobban látható, hogy milyen óriási szerepet játszott az út Jeruzsálem kétezer évvel ezelőtti mindennapjaiban.”
