A magyarok többsége elutasítja az Európai Unió szankciós politikáját és elégedetlen EU jelenlegi vezetésével – derül ki a Szent István Intézet reprezentatív kutatásából, amelyet a május 9-i Európa-nap alkalmából készítettek – a Nézőpont Intézet megbízásával – a magyar emberek Európai Unióval kapcsolatos véleményéről és a kereszténység Európa kapcsán betöltött szerepéről.
Az MTI-hez eljuttatott közleményében az intézet emlékeztet, hogy a szomszédunkban, több mint egy éve dúló háború az Európai Unió eddigi történelmének „talán legsúlyosabb krízise, ezért fontos tudni, hogy a magyar emberek miként ítélik meg annak uniós szintű kezelését.”
A kutatás eredményei szerint a megkérdezettek 9 százaléka teljes mértékben egyetért, 13 százalék pedig inkább egyetért a háborúra adott uniós válaszokkal, a szankciókkal és a fegyverszállításokkal.
Eszerint
a magyar népesség egyötöde tartja jó iránynak a háború kapcsán elfoglalt uniós álláspontot, míg a nagy többség, a magyar emberek 71 százaléka nem tartja helyesnek ezeket:
17 százalék inkább nem ért velük egyet, míg a megkérdezettek 54 százaléka egyáltalán nem tartja ezeket megfelelő megoldásoknak – írták.
Megjegyezték: nemek és anyagi helyzet szerint nincs jelentős különbség az emberek véleményében, korosztályos szempontból pedig megállapítható, hogy a 40-49 és 50-59 éves középkorú, aktív korcsoport körében a legnagyobb az uniós megoldások elutasítottsága. Kiderült továbbá, hogy településtípus szerint mérhető a legmarkánsabb különbség az országban:
a budapestieknek „csak” 35 százaléka utasítja el teljesen a szankciókat és fegyverszállításokat, míg ugyanez az érték más városok esetében 55 százalék, a községekben pedig közel kétharmados (62 százalék) arányt mutat.
Az emberek biztonságérzetét firtató kérdés kapcsán megállapították,
a válaszadók fele-fele arányban érzik képesnek, illetve képtelennek az Európai Uniót arra, hogy megvédje polgárai biztonságát.
A megkérdezettek meglehetősen magas, 11 százaléka nem tudott vagy nem akart választ adni az eldöntendő kérdésre – fűzték hozzá. Kiemelték: a nemlegesen válaszolók magas száma azt jelzi, hogy „tapintható bizalmi válság van az Európai Unió hatékony és polgárait szolgáló működése és kompetenciája kapcsán.”
A felmérés rámutatott arra is, hogy
a budapestiek bíznak a legjobban az uniós képviseletben (51 százalék), míg a városokban élők 43 százaléka, a községekben lakóknak pedig 44 százaléka érzi csak ugyanezt.
Kiderült:
a legbizakodóbb a 18-29 éves korosztály, esetükben 56 százalék vélekedik úgy, hogy képes megvédeni polgárait az Unió, míg az 50-59 évesek a legszkeptikusabbak ebben, náluk 37 százalék gondolja ugyanezt.
A kutatás szerint az Európai Unió jelenlegi vezetésével a megkérdezettek 36 százaléka inkább vagy teljesen elégedett, 54 százalék pedig elégedetlen. Utóbbiak között „meglepően sokan”, 26 százalékban, azaz a magyar népesség több mint negyedét reprezentálva teljes mértékben elégedetlenek az uniós vezetéssel – tették hozzá, megjegyezve: a megkérdezettek 10 százaléka nem tudott vagy nem akart felelni a kérdésre.
A kutatás eredménye szerint
a magyar emberek mintegy 40 százaléka azt vallja, hogy elengedhetetlenül fontos a kereszténység Európa jövője szempontjából, további 40 százalék szerint pedig közepesen vagy nagyon fontos ugyanez.
A válaszadók 10 százaléka mondta azt, hogy egyáltalán nem tartja fontosnak Európa jövője szempontjából a kereszténységet, 8 százalék pedig csak kevéssé gondolja fontosnak azt.
„Mindez azt tükrözi vissza, hogy a szekularizált Európában, négy évtized kommunista vallásellenesség után is tudatában van a megkérdezettek négyötöde annak, hogy a keresztény alapokon fejlődő és szerveződő Európa a jövőben sem nélkülözheti identitása ezen alapvető részét, nem szakadhat el a kereszténység lelki-szellemi-kulturális és morális örökségétől”
– állapítja meg a Szent István Intézet.
