Fontos nekünk Magyarországon, hogy a magyar zsidók biztonságban érezhessék magukat minden nap, „ma is, holnap is, és holnapután is” – hangsúlyozta a Belügyminisztérium parlamenti államtitkára vasárnap, a holokauszt magyarországi áldozatainak emléknapján Budapesten, a Páva utcai Holokauszt Emlékközpontban.
Rétvári Bence azt mondta: fojtogató érzés és emberi ésszel fel nem fogható, hogy egy történelmi korszak, egy ideológia hogyan törekedhet arra, hogy emberek százezreit, millióit próbálja megölni, kivégezni, tömegesen haláltáborokba hurcolni.
Szavai szerint a túlélők személyes történeteit hallva átérezhető az áldozatok félelme, fájdalma, kiszolgáltatottsága, a hozzátartozók gyásza. A kormánypárti politikus leszögezte: a történelem semelyik része sem törölhető ki, és senki nem is törekedhet arra, hogy annak bármilyen részét is kitörölje.
Az emlékhelyek fontossága mellett szólva kiemelte: szükséges, hogy azok is tudjanak emlékezni, akik nem tudják felkeresni elhunyt hozzátartozóik sírját. A holokauszt okozta sebek nem gyógyultak be és soha nem is fognak begyógyulni – mondta.
„Az emberi élet védelme mindenkor kötelezettségünk”
– hangsúlyozta, majd a vészkorszak embermentőinek – köztük Slachta Margit magyar katolikus szerzetesnőnek, a Szociális Testvérek Társasága megalapítójának, az első magyar női országgyűlési képviselőnek – a tevékenységéről is megemlékezett.
Rétvári Bence azt hangoztatta, hogy a holokauszt relativizálása minden embert sért. Úgy folytatta: ezért megdöbbentő sokak számára, amikor ma is vezető magyar politikus lehet olyan ember, aki szerint „meg kell nézni”, hogy az Országgyűlésben és a kormányban hány zsidó származású ember van, mert ők szerinte nemzetbiztonsági kockázatot jelentenek, ahogy – szintén az ő meggyőződése szerint – Izrael minden egyes állampolgára is nemzetbiztonsági kockázatot jelent.
„Elfogadhatatlanok ezek a szavak, és nemcsak a zsidóság számára”
– szögezte le.
Rétvári Bence szerint azért kell tennünk minden nap, hogy Magyarországon minden zsidó honfitársunk is biztonságban érezhesse magát. Az államtitkár a The Jewish Policy Research felmérésére hivatkozva azt mondta, hogy Olaszország után Magyarország a zsidók számára legbiztonságosabb európai állam, amelyeket Dánia követ.
A jelenkori antiszemitizmusra, a zsidó- és Izrael-ellenes jelenségekre figyelmeztetve arról beszélt, hogy Európában az illegális bevándorlás erősödésével „sajnos az antiszemitizmus új hulláma jelent meg”. Példaként említette, hogy Németországban naponta öt zsidóellenes bűncselekményt követnek el a német hatóságok szerint, Hollandiában holokauszt-emlékművet rongáltak meg, Franciaországban pedig zsinagógákra többször is rálőttek.
Grósz Andor, a Holocaust Dokumentációs Központ és Emlékgyűjtemény Közalapítvány kuratóriumának elnöke az akkori történelmi eseményeket felidézve és az emlékezés fontosságát hangsúlyozva fontosnak nevezte, hogy a fiatalok megismerjék a vészkorszak történelmét.
„A soá a társadalmi emlékezet szerves részévé akkor válik, ha felnőttként az emlékhelyeken, a még működő zsinagógáknál, a kultúrházakká, könyvtárakká vagy bútorraktárakká alakított templomainknál, emléktábláknál és a botlatóköveknél megemlékezni látjuk őket”
– fogalmazott.
Grósz Andor beszédében helyeselte, hogy a kormány zéró toleranciát hirdetett az antiszemitizmussal szemben, ugyanakkor figyelmeztetett a zsidóellenesség „számtalan lopakodó” formájára, amely „radar alatt próbálja befolyásolni a közgondolkodást”.
Annak egyik különösen veszélyes formájának nevezte a holokauszt elkövetőinek tisztára mosására tett kísérleteket. Úgy fogalmazott: „a deportálásoknál a nácik szerepe döntő volt, de az antiszemitizmus nem a német megszállással érkezett meg Magyarországra”. Szavai szerint ezért minden jóérzésű embernek tiltakoznia kell az ellen, hogy róluk utcákat nevezzenek el, vagy szobrokat emeljenek nekik.
Sommer Katalin holokauszttúlélő beszédében, amelyben részletesen felidézte, hogy a vészkorszakban miként vesztette el családtagjait, kijelentette: „amikor túléltem, nem is tudtam felfogni, megérteni, hogy mit éltem túl”. Hozzátette: a szülők nem meséltek ezekről a szörnyű időkről, így „mi, akik gyerekek voltunk, ránk maradt az a feladat, hogy elmondjuk ezt a történetet személyesen”.
A megemlékezés végén a résztvevők elmondták a kaddist, majd mécseseket és köveket helyeztek el az áldozatok emlékfalánál.
A rendezvényen részt vett mások mellett Jákov Hadasz-Handelszman, Izrael budapesti nagykövete, Heisler András, a Magyarországi Zsidó Hitközségek Szövetségének elnöke, Répássy Róbert, az Igazságügyi Minisztérium államtitkára és számos külképviselet vezetője.
Az Országgyűlés 2000. évi döntése szerint 2001-től minden évben április 16-án tartják a holokauszt áldozatainak magyarországi emléknapját, arra emlékezve, hogy 1944-ben ezen a napon kezdődött meg Kárpátalján a zsidó emberek gettókba zárása.
