Korának ismert, majd később elfeledett fényképészének, a magyar származású Ergy Landau (1896-1967) fotóművésznek a munkásságát mutatja be az Ergy Landau, Budapest-Párizs, 1869-1967 című kiállítás, amely szerdától látható Budapesten, a Mai Manó Házban.
Ergy Landau (eredeti nevén: Landau Erzsébet) 1869-ben született Budapesten egy jómódú zsidó családban, amelyben fontos szerepet játszott a fotográfia – hangsúlyozta Kathleen Grosset, a kiállítás egyik francia kurátora a keddi sajtóbejáráson.
Ergy Landau műtermet nyitott Budapesten, pályázatokon indult és néhány díjat is nyert, de az első világháború után elhagyta Magyarországot. Párizsban telepedett le, 1924-ben műtermet nyitott a Lauriston utcában, és élete végéig ott alkotott. 1948 körül megkapta a francia állampolgárságot, francia útlevelében nincs nyoma annak, hogy valaha is visszatért volna Magyarországra – magyarázta Kathleen Grosset.
Landau kortársa volt Brassainak és André Kertésznek is, és az 1920-as és 1950-es évek között Párizs egyik legnépszerűbb női fotográfusa volt.
A budapesti kiállításon nyomon követhető Ergy Landau művészi fejlődése, a közönség megismerheti a méltatlanul elfeledett fotóművésznő különleges és példaértékű életútját – hangsúlyozta a kurátor. Mint elhangzott, Kathleen Grosset apja, Raymond Grosset a Rapho fotóügynökség igazgatója volt a második világháború után, Ergy Landau 1967-ben bekövetkezett halála előtt őrá bízta a gyűjteményét. Tavaly Gentilly-ben nyílt kiállítás Landau munkásságáról, de képeslapok és naptárak is készültek már a fotóiból, és művészetéről megjelent egy összefoglaló, francia-angol monográfia is.
A budapesti kiállítás műtermi és családi fotókkal kezdődik Ergy Landau magyarországi életéből. A kurátor hangsúlyozta, hogy Ergy Landau szép nő volt, az elegancia egész életét végigkísérte, nemcsak megjelenésében, de a munkáiban is visszatükröződött.
Franciaországban portréfotóinak, főleg a gyerekportréknak köszönhetően lett gyorsan ismert. A portrékon különleges pillanatot akart elkapni, a speciális nézést, tekintetet vagy viselkedést. Mindezek mellett számos aktot is készített, de a szabad levegőn is dolgozott, sőt naturista magazinoknak adott képeket. Barátaival sokat kirándult, felfedezte a természetet. Az ilyen alkalmakkor készült fotók megjelentek a sajtóban is, 1943-ban például Angliában képriportot készített egy iskoláról és egy sörgyárról is.
A második világháború alatt a Gestapo párizsi központjának közelében lakott, zsidóként megtagadta a sárga csillag viselését. Landau szerencsésen túlélte a háborút, de nővérét és annak férjét elhurcolták és meggyilkolták – ismertette az életutat a kurátor.
Felhívta a figyelmet, hogy Landaunak két magyar származású, a korban szintén ismert fényképésznek számító asszisztense volt, Ylla (Koffler Kamilla), aki főleg Landau állatfotóin tűnik fel, illetve Nora Dumas, azaz Kelenföldi Telkes Nóra.
Landau a háború után sokat utazott, járt például kommunista Kínában, de az utazás alatt készült, politikailag irányított képeit a francia magazinok nem jelentették meg. Ezek végül Svájcban, könyvben láttak napvilágot, itt publikálták a mongol gyerekekről készített sorozatát is.
Ergy Landau 1967-ben halt meg örökös nélkül még azelőtt, hogy a fotográfiát elismerték volna művészetként, így emlékezete feledésbe merült – olvasható a Mai Manó Ház tájékoztatójában.
A május 14-ig látható kiállítás kurátorai Kathleen Grosset mellett Laurence Le Guen és David Martens.
