Oroszország felfüggeszti részvételét a hadászati támadófegyverek csökkentéséről megkötött orosz-amerikai Új START megállapodásban – jelentette ki Vlagyimir Putyin elnök kedden Moszkvában az orosz parlament két házához intézett üzenetében.
„Kénytelen vagyok ma bejelenteni, hogy Oroszország felfüggeszti a részvételét a hadászati támadófegyverek betiltásáról szóló megállapodásról. Megismétlem: nem kilép belőle, hanem felfüggeszti a részvételét”
– mondta.
Mielőtt visszatérnének a START-szerződésről folytatott tárgyalásokhoz, tisztázni kell, hogyan mi módon veendő figyelembe Franciaország és Nagy-Britannia nukleáris arzenálja – közölte Putyin.
Az orosz elnök azt is elmondta: információja van róla, hogy az Egyesült Államok új típusú nukleáris töltetek kifejlesztésén dolgozik az elavulóban lévők helyébe, és hogy egy ilyen fegyver fizikai tesztelését mérlegeli. Közölte, hogy az orosz védelmi minisztériumnak és a Roszatomnak készen kell állnia a nukleáris fegyvertesztre, ha ezt az amerikai fél elsőként megteszi.
Kifogásolta, hogy Washington – miközben Moszkvától a START-szerződéssel kapcsolatban az összes pont teljesítését követeli -, a maga részéről úgy gondolja, hogy „úgy viselkedik, ahogy akar”. Rámutatott, hogy az orosz katonai létesítmények helyszíni ellenőrzését úgy kívánja felújítani, hogy közben stratégiai vereséget okozna Oroszországnak.
A tíz évre szóló, öt évre meghosszabbítható Új START egyezmény, amelyet 2010-ben tíz évre írt alá Dmitrij Medvegyev orosz és Barack Obama amerikai elnök, 2011-ben lépett hatályba. A felek 2021-ben megállapodtak a szerződés hatályának 2026. február 5-ig való meghosszabbításáról. Az Új START a rendszeresített robbanófejek számát 1550-ben, a hordozóeszközökét pedig – beleértve a hadrendbe nem állított eszközöket is – 800-ban maximalizálta. Ezek közül mindkét fél 700-at állíthat rendszerbe. Becslések szerint Oroszországban és az Egyesült Államokban található a világon meglévő nukleáris robbanófejek 90 százaléka.
Putyin, aki a háború elindítása óta első ízben tartott évértékelőt, ismételten a Nyugatot, illetve az annak támogatásával 2014-ben végrehajtott – orosz értékelés szerint – kijevi államcsínyt okolta az ukrajnai konfliktus kirobbanásáért. Felhívta a figyelmet arra, hogy
az ukrán fegyveres erőknél továbbra is gyakorlat náci német jelképek és elnevezések alkalmazása,
ami szerinte arra utal, hogy a védnökeiknek mindegy hogy kik is ők, ha Oroszország ellen harcolnak.
Az orosz elnök szerint a nyugati elitek igyekeznek globális szembenállássá alakítani az ukrajnai helyi konfliktust, azzal a céllal, hogy véglegesen leszámoljanak Moszkvával.
„Ők azok, akik elkezdték a háborút. És mi erőt alkalmazunk, hogy befejezzük”
– mondta, ismételten emlékeztetve rá, hogy nyugati vezetők elismerték:
nem gondolták komolyan az ukrajnai rendezés alapjának tekintett minszki megállapodások teljesítését.
Azt ígérte, hogy minél nagyobb lesz az Ukrajnának szállított nyugati fegyverek hatótávolsága, annál messzebbre fogja Oroszország eltolni határaitól a fenyegetést. Hangsúlyozta annak fontosságát, hogy a hadsereg és a hadiflotta fejlesztésének alapjául az Ukrajnai „különleges hadműveletben” megszerzett tapasztalatok szolgáljanak. Ebben, mint mondta, a legkorszerűbb technológiákra fognak támaszkodni. Elmondta, hogy az orosz nukleáris erőknél 91 százalékos a korszerű technika aránya.
Putyin szerint az orosz politikai erőknek a biztonság és az ország szuverenitása kérdésében azonos az álláspontja. Azt ígérte: felelősségre vonják azokat, akik a háború miatt „a nyílt árulás útjára léptek”, terrorcselekményt vagy az ország területi integritása elleni bűncselekményt követnek el, de Oroszországban nem lesz boszorkányüldözés.
„Mi soha nem leszünk olyanok, mint a kijevi rezsim és a nyugati elit.(…) Nem számolunk le azokkal, akik félreálltak és eltávolodtak a hazától, maradjon ez a lelkiismeretükön”
– mondta az elnök.
Putyin szerint Oroszországban a törvényesség betartásával meg fogják tartani az idén esedékes regionális és helyhatósági választásokat, és a jövő évi elnökválasztást is. Beszédében fontos hangsúlyt kapott, hogy Moszkva a hagyományos értékeket és vallást védelmezi a Nyugattal szemben, amely ezeket megtagadta.
Hangsúlyozta, hogy az orosz gazdaság sokkal erősebbnek bizonyult, mint amennyire a Nyugat jósolta, és hogy a kihívásokban meg kell találni a lehetőségeket. Sürgette az új logisztikai folyosók és hatékony gazdasági kapcsolatok kiépítését, a belföldi gázszolgáltatás kiterjesztését, és méltatta a rubelben, illetve baráti országok nemzeti fizetőeszközeiben való elszámolásra való átállást. Mint mondta, Oroszországnak fejlesztenie kell a fekete- és az azovi-tengeri kikötőit is. Szibéria fejlesztésére, valamint a transzszibériai és a Bajkál-Amur-vasútvonal kapacitásának növelésére, az Észak-Dél közlekedési folyosó kiépítésére szólított fel. Oroszországi beruházásokra biztatta az üzletembereket, akiknek állami támogatást ígért. Indítványozta a minimálbér emelését és a gyermekvállalást ösztönző program kiterjesztését.
Vlagyimir Putyin kezdeményezte továbbá a harcokban érdemeket szerzett katonák továbbképzésének és elhelyezkedésének támogatását, valamint egy külön alap létrehozását az elesett katonák családjának és a veteránok gondozására. Elrendelte, hogy a „különleges hadművelet” részvevői félévente kapjanak nettó 14 nap szabadságot. A hadiipari alkalmazottak számára kedvezményes lakáshitelt helyezett kilátásba.
