Ha sikeres konzervatív kormány élén áll az ember, akkor bármit tesz, durva kritikára számíthat csak a fősodratú liberális sajtótól – írja cikkében Orbán Balázs, a magyar miniszterelnök politikai igazgatója az izraeli vallásos cionista Makor Rishon című lapban.
„Az elmúlt 13 évben mi magyarok megtanultuk a leckét: ha sikeres konzervatív kormány élén áll az ember, akkor bármit tesz, durva kritikára számíthat csak a fősodratú liberális sajtótól. Ez egy olyan tehertétel, amellyel Netanjahu miniszterelnöknek hónapok óta szembe kell néznie, miközben mind az ellenzéke, mind a média Magyarországot hozza fel elrettentő példaként, mondván: ha a magyarok nyomdokaiba lép, az teljes összeomlást eredményez majd” – kezdi cikkét Orbán, megjegyezve, hogy „a politikai ellenfeleik szemében a konzervatív kormányok akkor a legveszélyesebbek, ha sikeresek, és az emberek támogatják és újraválasztják őket, ahogyan az Magyarország esetében is történt.”
A politikus szerint miután mindössze négy év alatt öt választást is tartottak Izraelben, Netanjahu győzelme és koalíciós kormányalakítása végre elhozza az régen várt politikai stabilitást Izraelnek.
„A fősodratú liberális média azonban szokás szerint más véleményen van”
– teszi hozzá rögtön Orbán, megemlítve, hogy röviddel azután, hogy „a Netanjahu kormányzat repülőrajtot vett és egy sor intézkedést vezetett be, könyörtelen össztűz alá került” és „sokan Magyarországhoz hasonlították Izraelt, azzal érvelve, hogy ha Netanjahu elkezdi Orbán Viktor példáját követni, bukásra van ítélve”.
„Jair Lapid volt külügyminiszter azt írta a Twitteren, hogy a magyar gazdaság az összeomlás szélén van a magas infláció miatt, és Netanjahu kormányzása alatt Izraelre is ez a sors vár. Még a volt szocialista jegybank elnök, Simor András is csatlakozott a kórushoz, hosszan fejtegetve, hogy a magyar gazdaság a csőd szélén táncol.
Az izraeli célközönség egy részének játszva Simor egyenesen Franco tábornok Spanyolországához és Salazar Portugáliájához hasonlította Magyarországot”
– húzza alá Orbán, megjegyezve, hogy „a szomszédságunkban dúló, gazdaságunkra is komoly hatást gyakorló háború, a Brüsszel által bevezetett káros szankciók és a mezőgazdaságunkat pusztító súlyos aszály ellenére az elmúlt évben a magyar gazdaság teljesített az egyik legkiemelkedőbben egész Európában”.
A politikus szerint „a nemzetközi szintű bizalom fenntartásának, a magas beruházási rátának, a 78 százalék feletti teljes foglalkoztatottságnak, valamint a célzott kormányzati intézkedéseknek köszönhetően 2022-ben a magyar ipari termelés nőtt Európában a legnagyobb mértékben, 6 százalékkal, a GDP-növekedés pedig 4,6 százalékot ért el, ami több más tagállam – köztük Németország, Lettország, Finnország, Svédország, Csehország, Litvánia és Franciaország – gazdasági növekedésének kétszerese”.
„Ezen eredmények tükrében a Magyarországgal való összehasonlítás nem mondható éppen durva kritikának”
– összegzi cikkében Orbán.
Orbán szerint a magyarországi stratégia a nyerő
A miniszterelnök politikai tanácsadója leírja, hogy Orbán Viktor 2010-es elsöprő választási győzelme előtt az ország gazdasága történelmi mélypontra került: a szocialista-liberális kormány elhibázott válságkezelésének köszönhetően a magyar gazdaság a 2008-as világválság után az összeomlás szélén állt, és hogy Simor András jegybank elnöksége idején hazánk gazdasága az 1989-es rendszerváltás óta történelmének legmélyebb recesszióját élte át.
„Ekkor került hatalomra Orbán Viktor, aki bevezette azokat az alapvető reformokat, amelyek visszaterelték Magyarországot a gazdasági fellendülés útjára, és amelyeknek köszönhetően hazánk Európa egyik leggyorsabban növekvő gazdasága lett” – írja Orbán, rámutatva, hogy az ország GDP-je onnantól kezdve folyamatosan növekszik, a munkanélküliség aránya a 4 százalékot sem éri el, a beruházási ráta pedig azóta is rekordmagas, amelynek eredményeként „az elmúlt évtizedben a magyarországi Konvergencia Program 10 százalékpontos növekedéssel számolhatott, így hazánk az összes többi közép-európai országot utolérte, sőt néhány déli EU-tagállamot meg is előzött”.
A politikus szerint a második pillér a munkaalapú társadalom alapjait fektette le Magyarországon.
„Az, hogy a kormánynak sikerült rekord alacsony szinten tartania a munkanélküliséget, pozitívan hatott a gazdasági növekedésre, de nem pusztán gazdasági megfontolások miatt volt jelentős fegyvertény. Alapvető hatása volt a társadalmi kohézióra is. A foglalkoztatottság növelése érdekében bevezettük az egykulcsos, 15 százalékos személyi jövedelemadót, és egy évtized alatt a reálbérek több mint 50 százalékkal nőttek, a minimálbér pedig kétharmadával emelkedett. A befektetések ösztönzésére az Európai Unió legalacsonyabb, 9 százalékos társasági adóját vezettük be” – jegyzi meg Orbán, aki szerint Orbán Viktor koncepciója szerinti harmadik pillér a család, mint a társadalom alapvető építőkövének megerősítése volt.
A politikus úgy véli, hogy az eredmények magukért beszélnek.
„Azzal, hogy a magyar GDP több mint 6 százalékát a családpolitikára fordítottuk, sikerült megnövelnünk a termékenységi rátát, megduplázódott a házasságkötések száma, felére csökkent a válások száma, és a felére esett vissza az abortuszok száma, anélkül, hogy ehhez jogszabályt kellett volna módosítani.
De ami a legfontosabb: a kormány mindezt úgy végezte el, hogy közben sikerül megtartania a magyar emberek bizalmát, amit a negyedik kétharmados győzelem is igazolt 2022 áprilisában” – húzta alá Orbán, szóvá téve, hogy „bár a kormány mindezen eredményeket a magyarok többségének a támogatásával érte el, a fősodratú média képtelen volt felhagyni a magyar kormány szidalmazásával”, és véleménye szerint „valami hasonlót láthatunk most Izrael esetében is”.
A politikai igazgató szerint a tanulság, úgy tűnik, az, hogy minél sikeresebb egy konzervatív kormány, annál kevésbé számíthat pozitív és tisztességes tudósításokra a liberális médiában.
Izrael és Magyarország az ukrajnai béke pártján
Cikkének végén Orbán megjegyzi, hogy Magyarország mindig is különleges kapcsolatot ápolt Izraellel továbbá azt is, hogy az Orbán-kormány zéró toleranciát hirdetett az antiszemitizmus ellen, a magyarországi zsidó közösség pedig, ahogyan azt sokan szívesen állítják, új renenszánszát éli.
„Magyarország hídfőállás Izrael számára, és szembeszáll az európai politikai küzdőtéren időről-időre feltűnő Izrael-ellenes erőkkel. Most számítunk Izrael szerepére az ukrajnai háború kapcsán.
Az ilyen nehéz időkben, amikor a Nyugat egyre inkább belekeveredik a háborúba, a világnak több olyan józan hangra van szüksége, mint amilyet Netanjahu miniszterelnök képvisel”
– írja a politikus, aki úgy gondolja, hogy „ugyan a sikeres kiállás a konzervatív értékekért, a nemzeti érdekben való gondolkodás és a nép képviselete valószínűleg nem segít a liberális újságírók által meghirdetett népszerűségi verseny megnyerésében, de biztosan hoz új barátokat”, Orbán szerint ezért sem véletlen, hogy az amerikai konzervatívok úgy döntöttek, hogy díszvendégként meghívják Orbán Viktor miniszterelnököt a CPAC tavalyi, dallasi konferenciájára.
„Beszédében a miniszterelnök arra emlékeztette a konzervatívokat, hogy mindig a saját játékszabályaik szerint játsszanak. Ne hagyják magukat elbátortalanítani, ha kígyót-békát kiabálnak rájuk, ha alkalmatlannak bélyegzik őket, vagy bajkeverőként bánnak velük külföldön – az egyetlen dolog, ami számít, hogy mindig a nemzeti érdek kell, hogy vezérelje őket, és hogy hűek maradjanak a szavazóikhoz” – emlékeztetett a magyar miniszterelnök beszédének tartalmára Orbán, azzal zárva cikkét, hogy
„a legjobbakat kívánjuk izraeli barátainknak ehhez a küzdelemhez”
Orbán Balázs cikkének magyar fordítása a Mandineren olvasható.
Ezt a cikket szerkesztőségünk a Sábát beállta előtt készítette és előre időzítve jelent meg az oldalon.
A véleménycikkek nem feltétlenül tükrözik a Neokohn szerkesztőségének az álláspontját.