Romániai megfigyelők a bukaresti városi tanács egyik közigazgatási egységét bírálták, amiért nem volt hajlandó eltávolítani a Mircea Vulcanescu tiszteletére emelt mellszobrot, aki a második világháború alatt az ország nácibarát kormányának pénzügyminisztere volt.
Szerdán a bukaresti városi tanács 2-es szektora leszavazta azt a határozatot, amely eltávolította volna az emlékművet a román főváros Szent Stefan parkjából.
Az országos visszhangot kiváltó határozatot a jobbközép Nemzeti Liberális Párt egyik helyi tanácsosa kezdeményezte, és a tanácsosok többségének tartózkodása miatt nem sikerült elfogadni.
A szavazáson jelen volt Antonio Andrusceac, a szélsőjobboldali és nacionalista Szövetség a Románok Egységéért párt parlamenti képviselője, aki azzal vádolta a romániai Elie Wiesel Holokausztkutató Intézetet – a szervezetet, amely régóta kiáll a náci személyiségek és kollaboránsok előtt tisztelgő emlékművek eltávolítása mellett -, hogy
„átírja a román történelmet, és lerombolja a hősök és mártírok kultuszát”.
A Wiesel Intézet úgy látja, hogy az indítvány elutasítása a román parlament által 2002-ben elfogadott és 2015-ben felülvizsgált törvény megsértését jelenti, amely törvénytelenné tette az emberiség elleni bűncselekményekben bűnös személyiségek dicsőítését.
Vulcanescu mellszobrának megőrzése – tette hozzá szerdai közleményében a Wiesel Intézet – ellentmond a Románia által 2021-ben elfogadott, az antiszemitizmus elleni küzdelemre vonatkozó nemzeti stratégiának is.
„Ez a közpolitika mindaddig csak egy darab papír marad, amíg a háborús bűnösöket, az Antonescu-kormány tagjait a hatóságok továbbra is polgári példaképként kezelik”
– áll a Wiesel Intézet közleményében.
Maximilian Marco Katz, a bukaresti székhelyű, az antiszemitizmus megfigyelésével és leküzdésével foglalkozó központ vezetője szintén bírálta a tanács szavazását.
„A második világháború idején Mircea Vulcanescu Antonescu marsall kormányának tagja volt, amely olyan antiszemita törvényeket és intézkedéseket hozott és hajtott végre, amelyek a romániai holokauszthoz vezettek”
– írta a Jewish Telegraphic Agency-hez eljuttatott nyilatkozatában.
Ion Antonescu, Románia miniszterelnöke az 1940-es évek elején, a háború alatt Adolf Hitler oldalára állt. A holokauszt során mintegy 280–380 ezer romániai zsidót öltek meg.
Katz felidézte, hogy 1946-ban Vulcanescut 8 év börtönre ítélték a háború utáni kommunista hatóságok, amelyek bűnösnek találták a náci Németországgal való kollaborálásban, és 1952-ben bekövetkezett haláláig bebörtönözték. Vulcanescu részt vett a zsidókat túladóztató és vagyonuktól megfosztó törvények elfogadásában is.
Vulcanescu lánya, Maria apja rehabilitációját kérte, arra hivatkozva, hogy a háború utáni kommunista perek során megsértették a tisztességes eljárást. A bukaresti fellebbviteli bíróság azonban 2019-ben elutasította jogi igényét.
E bírósági döntés eredményeként – mondta Katz – Vulcanescu „háborús bűnös” marad, amiért „mindazok, akik ellenezték vagy tartózkodtak” az emlékmű eltávolítására irányuló indítványt, „tudatosan vétettek” Románia 2002-es törvénye ellen, amely a háborús bűnökben bűnösnek talált személyiségekre irányult.
Mircea Vulcanescu szellemi és magas rangú tisztségviselői öröksége a kommunizmus 1989-es bukása óta többször is viták középpontjában állt. Több történész és értelmiségi, valamint nacionalista csoportok és a kommunizmus áldozatainak emlékét ápoló egyes aktivisták tagadják a zsidóüldözésben játszott szerepét, és számos felhívást írtak alá védelmében. Védelmezői szerint nyíltan tiltakozott az Antonescu-rezsim néhány antiszemita intézkedése ellen, sőt megpróbálta enyhíteni azok hatásait.
